Kisbabáknál minden egy hét

A Tiszánál voltunk, s elmentünk fürödni. Igazság szerint ez csak azért fontos, mert ott vettük észre, de még mielőtt rosszra gondolnátok, az előtt, hogy bármi olyat csináltunk volna a gyerekkel (nem, nem vittük be a vízbe). Levetkőztettük, és két lilás pötty volt a hátán. Olyan szemölcsféle, de az a kiálló bőrdarabkás. Megijedtem. Rögvest hívtam a védőnőt, aki azt mondta, hogy vagy csípés, vagy anyajegy. Ne nyúljunk hozzájuk, egy hét múlva úgyis megyünk a dokinőhöz, majd ő megnézi. Megmutattuk volna, de addigra eltűntek.

Az előző poszt képén jól látni, hogy Zsebnek a bal lengőbordájánál van egy kis pukli. Nem jöttünk rá, hogy megütődött-e neki, vagy csípés* következménye. Az utóbbira gondolunk mi is és a dokinő is, mert van egy lyuk is rajta.** Nyomkodtuk neki, ő is, mi is, de nem tűnt fájdalmasnak. Azt mondta, hogy egy hetet várjunk, s ha nem múlik el, vigyük vissza további kivizsgálásra.

Zseb egy teljes hétig nem kakilt! Nála még ilyet nem tapasztaltunk. A leghosszabb kihagyott idő 3 nap volt, de akkor a következő nap 4 széklettel „megajándékozott” minket. Szerdán erre is rákérdeztünk, de a dokinő azt mondta, hogy nyugalom, amíg nem feszes a hasa – és megnézte neki –, addig ez nem ad okot izgalomra az anyatejes babáknál.

Persze, hogy továbbra is aggódtunk. Nem csak mi, hanem az egész família. Mindenki telefonált, hogy naa, mi a helyzet? Nagyi már szerdán – akkor tudta meg, hogy péntek óta nincs széklet – túlaggódta magát, mert az injekciók után most Zsebi nyűgösebb volt, mint az eddigieknél. Többet sírt, többet akart cicin lenni, sőt még a lábát is húzogatta (a két combjába kapott egy-egy adagot). Sejtettük, hogy a szuri, de azért nem voltunk benne olyan biztosak. Nagyi szaladt is a szomszédba glicerines kúpért. Azon nyomban adjunk be neki egyet! Hogyisne! Szuri, kúp, ki tudja, milyen hatással lenne a pici szervezetére. Inkább vártunk vele még egy napot.

Csütörtökön valóban elővettük a kúpot, elharmadoltuk, de még úgy is nagynak tűnt. Szóval még azt is elfeleztük. Egyébként is 3-6 éves gyerekeknek írnak fél kúpot. Először én próbálkoztam vele, de nem akartam megkarmolni, különben is ez a része oly’ távol esik tőlem… Mr. Férfi átvette, és felnyomta a gyereknek. Kissé összezártuk neki a popsiját, ahogy előírták. Azt olvastuk, hogy egy órán belül meg lesz a hatása. Hát… A kaki helyett csak a kúp csúszott ki belőle. Visszatuszkoltuk, de semmi… Az esti fürdésnél dobtam ki az ismét kicsúszót.

Ma elhatároztuk, hogy egy teljes felet fogunk benyomni, ha kell. A reggeli pelenkázásnál – szerencsére – elfelejtettük, a következőnél már nem kellett. Zseb szépen „ült” az apja ölében, nyugodt arccal nézte a tévét***, miközben halljuk a nagy trottyanyást; majd rám néz és elvigyorodik. Semmi erőlködés, semmi nyűgösség.

A tisztába tevés kétszemélyes hadművelet volt, mert egy éjszakai pelust (elvileg nagyobb a nedvszívó képessége) telis-tele sz@rt. Közben gurgulázóan kacagott, kalimpált, nagyon élvezte a helyzetet. Mi meg csak vigyorogtunk, mint a vadalma.

Egy óra múlva megint megismételte.

*hiába, gyakran vagyunk a természetben…

**remélem, nem darázscsípés…

***ez is megér egy posztot.

4 hónapos

Igaz, már 8 napja betöltötte a negyedik hónapot, de ma voltunk oltáson. Két szurit kapott, az apja simogatta, fogta le, míg én utána nyugtatgattam.

Jöjjenek az adatok:

fejkörfogat: n.a. most sem mérték meg neki

súly: 7260 gramm, de mivel nyughatatlan volt, így nem lehetett megmérni normálisan. Volt az 300 feletti is… És igen, most is megvolt az egy kiló!

hossz: 66 cm (3 centi… Mennyinek kellene lennie?)

fog: még nincs, de már mindent a szájába vesz, nyáladzik, és az ínyét kenegethetjük Dentonixszal. A lidokainhoz hozzá lehet szokni?

pelenka: 3-as és csak a mosható fürdőpelust használtuk. (Valaki kér egyszer használatosat?)

ruha: 68-tól 80-ig van mindene. Igaz, egy 62-es pulcsit még ma ráhúztam… Most már kevés „baba” ruhája van, próbálok igazi fiús stílust kialakítani nála. Famergatyó, divatos hosszú ujjúak, zoknik. Tipegők kihúzva, mert a lábfejük kicsi.

Hordozó: semmi változás. A kendőt nem tudom normálisan magamra kötni, bár a Szigeten elég sokáig abban vittem, a többiek pedig nem szeretik abban cipelni. Marad a babakocsi, illetve majd venni kellene a fiúknak egy kengurut.

Alvás: napközben 4 óra a legtöbb, de inkább csak 2. Éjjel viszont az elmúlt napokban 5-6-szor felébredt szopizni. Eddig előfordult olyan is, hogy végigaludta az éjszakát, de most mintha visszatértünk volna az éjjeli 2 órás szopizásokra.

Egészség: oltások kipipálva a következő, ha minden igaz 15 hósan lesz. A koszmó nagy része eltűnt, de még mindig van, de betudható az én léhaságomnak. Volt a hátán két szemölcs, de amilyen hirtelen tűntek fel, olyan hirtelen múltak is el. Vasárnap a babaúszáson még ott voltak, de hétfőn már nem tudtuk megmutatni a védőnőnek. Tegnap vettünk tengervizes orrspray-t, mert hörög, illetve horkol. Ahogy a Facebookon olvashattátok, kétszer – ténylegesen – beriasztott a légzésfigyelő. Judit megnyugtatott, hogy ha nem lesz több, akkor nem kell vele foglalkozni, ha mégis kérdezzük meg a dokinőnket, vigyük el a Heim Pálba (ezt tanácsolta a védőnőnk is).

Képesség: mint egy négy hónapos J gagyog, kapálózik, izgő-mozgó. Szépen tartja a fejét, imádna ülni, de még ugye nem lehet. Hasról nagyon szépen hátra fordul, de már megcsinálta fordítva is, bár olyankor általában nem tudja hová rakni a kezecskéjét, és ettől bemérgesedik. Imádja a tévét, főleg a Gagnam style-t. Nyúlkál a dolgok után, már meg is fogja őket, és a szájába teszi, harapja azokat.

Becenevek: Kisember, Manó, Baba és most jött a Gömböc

Lányok: a helyzet változatlan…

Ez Magyarország...

Boldog születésnapot Viv!

Aludj el, Kisember

Hülyének néznek!

Forrás

Múlt héten írtam, hogy a Kia nem jön össze. Pénteken megint megnéztük a Hyunday-t, aminek az állapota mégsem volt olyan, amire rá is bólintottunk volna. Bementünk Mr. Férfivel a Lehetőség Autó Kft-hez és beszéltünk a használt autós ügyintézővel, H. B.-vel.

Azt mondta, hogy ha magánszemélytől szeretnénk mégis venni, akkor +70.000 forintba fog kerülni, mert be kell vinni az ottani autókereskedésbe. Közben előtte beszéltünk a kollégájával, és mind én, mind apum úgy értelmezte, hogy az autót megnézi egy igazságszakértő, majd aláírjuk a szerződést, illetve az önerőt oda lehet adni a banknak, de van más út is: odaadjuk foglalóként az autókereskedőnek.

Megkértem a fiúkat (apumat és Mr. Férfit), hogy még utoljára nézzük meg a Kiát. Apum rákérdezett arra, hogy ha ő megveszi a saját nevére, akkor legalább az átírás összegével olcsóbban adják-e, mert akkor nekünk 2x kell átíratni + ott a 70.000 forint. A tulajdonos, aki maga is egy kereskedő végül belement abba, hogy vár másfél-két hónapot, és jövő héten beszélünk a Lehetőség Autóval, majd miután megnézi a szakértő, odaadjuk neki az önerőt.

Ez volt augusztus 9-én.

Hétfőn felhívtuk B-t, aki azt mondta, hogy ő nem hív senkit, hívja őt a kereskedő. Beszéltünk a kereskedővel, aki utána vissza is hívott, hogy elindították az ügyet, de (!) az önerőt nem kaphatja ő meg, azt is a bank fogja utalni. Felajánlotta, hogy ha pluszban ráfizetünk az autó árára, akkor kivárja a bankot. Persze, hogy belementünk.

Ez volt augusztus 12-én.

Csütörtökön hívott, hogy mikor megy ki az igazságügyi szakértő. Mondtuk, hogy nem tudjuk, de majd rákérdezünk. Telefonon keresztül megkértem B-t, hogy ha megadnék egy e-mail címet, küldje el a feltételeket, a részleteket, stb. Az nem úgy van: nekem kell e-mailt küldenem elsőként. Megadott egy központi e-mail címet (gmailes…), amire elküldtem a kérést. Természetesen az ő nevére szóló címet is becsatoltam, de így is több mint 24 órát kellett a válaszra várnom, ami ugyanabból állt, amit anno postai úton megkaptunk – kivéve a jövedelemigazolásos formanyomtatványt. Most apum hívta fel, hogy mi is a helyzet, mikor fog kimenni a szakértő. Először azt se tudta, milyen autóról van szó. Oké, elhiszem, hogy több ezer ügyfele van… Hívjuk vissza egy óra múlva. Többször próbálkoztunk, nem vette fel. Majd jó 2 óra múlva felvette, és közölte, hogy még semmi sincs elindítva az üggyel kapcsolatban.

Ez volt augusztus 16-án!

Augusztus 23-ára kaptunk időpontot, hogy bevigyem az irataimat, az összes jövedelemforrásomat, meg a kutyafüle mindenit…. Ahogy ismerem őket, utána eltelik majd két hét, mire kiküldik az igazságügyi szakértőt. S csak ez után köthetjük meg a szerződést. Nekünk pedig a kedvezmény szeptember 13-án lejár! Ha addig nincs meg a szerződés, akkor bukjuk a pénzt! Ki miatt? A hülye ügyintézők miatt, akik csak vakarják a seggüket. Bocs, azt otthon is meg lehet csinálni, fizetés nélkül…

Előzmények:

http://golyahozza.blogspot.hu/2013/07/autovasarlasi-szandekaink.html

http://golyahozza.blogspot.hu/2013/08/kia-nincs-kia.html

http://golyahozza.blogspot.hu/2013/08/allami-tamogatas-francokat.html

Állami támogatás? A francokat!

A kép forrása: Auto Motor

Bocsánat, megint más utakra fogok térni, de valamilyen szinten mégis kötődik Zsebihez. Ha ő nem lenne, nem hiszem, hogy belevágtunk volna az autóvásárlásba.

Jelen pillanatban 1 millió forintunk lenne autóra. Mivel az Államtól megkaptuk a 600.000 forint támogatást, így belevágtunk egy 2 millió forintos autó megvételébe. Igen ám, de a támogatás nem is támogatás! Kapsz 600.000-et, amihez minimum 300.000 forint KÖLCSÖNT KELL felvenned 40%-OS KAMATTAL! Ha szimpla kölcsönt vennénk fel, már 8%-os kamattal adnának pénzt… A támogatás egyharmada elmegy a kamatra – azaz visszakapja az állam, hiszen a Széchenyi Bank tulajdonosa nem más, mint az Állam.

Emellett olyan feltételekkel veheted meg az autót, hogy a maradék kétharmad is visszaszáll az Állam kezébe… Szóval ebben mi a támogatás? Az egész egy nagy CSALÁS!

Tavalyi cikk, és ráadásul új autó vásárlásáról szól, de még így is ráillik a helyzetünkre:

Gépkocsi támogatás

A HVG terjedelmes cikkben számol be a mozgáskorlátozottak gépkocsi szerzési támogatrásánakhátteréről és érdekes részleteiről. A cikk írója pontos elemzést készített a történésekről és sokkülönös tényre mutatott rá. A cikket Sághy Erna engedélyével közöljük.

Rokkant forintok - HVG
Szerző: Sághy Erna

Sokkal inkább a lebonyolító Széchenyi Bank vezette konzorciumot, mintsem amozgáskorlátozottakat támogatja az állam autóvásárlási konstrukciója. 

Rendeleti úton a háromszorosára, 900 ezer forintra emelte június végén a kormány azt az összeget,amellyel a súlyosan mozgáskorlátozott személyeket támogatja új autó megvétele esetén. Egyúttal ahasznált autó vásárlására fordítható summát is megduplázta, amely így az ár 60 százalékábanmaximált 600 ezer forint lehet. A felhasználható összeg 2011-re 620 millió forint volt, az idén 1 milliárdlesz. Igény van bőven: júniustól októberig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) 681 új és 2750használt jármű vásárlásának szándékát regisztrálta.

A megszorítások időszakában szokatlan állami bőkezűség azonban olyan megkötésekkel párosul,amelyek a legtöbb igénylő számára lehetetlenné vagy értelmetlenné teszik a támogatás igénybevételét. A jogosultak köre is szűkült: immár csak a születési rendellenesség következtébenmozgáskorlátozottak kaphatnak támogatást, a balesetesek nem. Ennél is furcsább eleme akonstrukciónak, hogy az új autók közül kizárólag a Suzuki Swift 1.2 GLX típust lehet államitámogatással megvásárolni, amelyben nincs automata sebváltó, nagyobb kerekes szék szállításárapedig a méreténél fogva alkalmatlan – amint arra a Mozgáskorlátozottak Egyesületei OrszágosSzövetsége korábban felhívta a Nefmi figyelmét. Ráadásul a kedvezménnyel nem lehet bármelyikSuzuki-márkakereskedőnél vásárolni, csak a minisztérium pályázatán nyertes konzorcium tagjakéntszereplő M1 Autó Planet Kft.-nél.

A Nefmi a kormányrendeletben rögzített minimális, 15 napos időt hagyta a szereplőknek arra, hogy azoktóber 3-án közzétett pályázatra ajánlatot tegyenek. A dokumentumok alapján ez alatt a 15 nap alattszerveződött meg a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt., a Magyar Suzuki Zrt., az M1 Autó Planet Kft.és a Signal Biztosító Zrt. által alkotott konzorcium, ekkor íródott az október 18-án felbontott, majd – aHVG információja szerint versenytárs nélkül – nyertesnek minősített pályázat, amely alapján a Nefminovember 30-án megkötötte a szerződést.

Az autóvásárlónak mindenképpen hitelt kell felvennie, éspedig szigorúan a Széchenyi Banktól, amely aFidesz-közeli milliárdos, Töröcskei István érdekeltségébe tartozik, az ő elnökletével működik. Hiábavolna a vásárló kezében a 3,4 millió forintos gyári árat a 900 ezer forint állami támogatással és anagyjából 800 ezer forint flottakedvezménnyel csökkentett, 1,6 millió forintos önerő, a minisztérium általmár a pályázati dokumentációban megszabott háromféle lehetséges kezdőrészletet (125 ezer, 400 ezerés 700 ezer forintot) meghaladó összegre hitelt kell felvennie. Ennek havi részleteit három évig 27,1–34,24 százalékos thm-mel fizeti vissza. Ráadásul a 26–34 ezer forintos havi törlesztőrészlet úgy jön ki,hogy a futamidő végén erre még – a kezdőrészlet nagyságától függő – 0,7–1,3 millió forintosmaradványértéket kell rátennie. Mire a mozgáskorlátozott az utolsó fillérig törleszti a kölcsönt, nagyjábóla flottakedvezmény összegét bukja el.

A feltűnően magas kamatot a Széchenyi Bank üzletágvezetője, Tóth Tamás (a konzorciumminisztériumi kapcsolattartója) a HVG-nek a beépített cascóval és azzal magyarázta, hogy a szerződésszerint 2015. december 31-éig fenn kell tartaniuk a forintalapkamatra épülő konstrukciót, erre pedig abanknak tartalékot kell képeznie. Összehasonlításképpen a HVG ajánlatot kért egy fővárosimárkakereskedőtől; ő ugyanazt a Suzukit 600 ezer forinttal olcsóbban, 2,85 millió forintért árulta, éshasonló feltételekkel, cascóval együtt 8,4 százalékos thm-mel terhelt hitelt ajánlott hozzá.

A dokumentáció deklarálja, hogy a pályázat nem tartozik közbeszerzés hatálya alá, holott a tárca 2015-ig évi 1 milliárd forint közpénzt készül a konzorciumon keresztül kiadni. A gépkocsi ára nem volt bírálatiszempont, a kötelező műszaki követelmények között pedig kézi sebességváltóval ellátott autó szerepel.Azt maga a minisztérium írta elő, hogy amennyiben a jogosult a legnagyobb előírt kezdőrészletnél többönerőt forgatna be a vásárlásba, a pluszpénzt a pénzintézet köteles betétként kezelni, a havi részletetennek terhére levonni – tehát az irreálisan magas kamatokat a vásárló a saját pénzéből is megfizetheti abanknak. Töröcskei november 15-étől az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója, ám bankelnökiés több más gazdasági tisztségéről nem kell lemondania, mivel állami tisztsége egy törvénymódosításnyomán január 1-jétől nem számít összeférhetetlennek.

A budapestiek és Pest megyeiek csak az M1 Autó Planet Kft. törökbálinti bemutatótermében tekinthetik meg és vehetik át egyen-Suzukijukat. Országszerte kilenc régióközpontban működik értékesítési pont, a többi bemutatóterem alvállalkozók tulajdonában van. Megyeri Orsolya, a kft kommunikációs igazgatója – aki egyben a konzorcium kommunikációs feladatait is ellátja – a HVG számára azzal indokolta cége közbeiktatását, hogy a Suzuki a flottakedvezményét a kft-n keresztül nyújtja. Az M1 Autó Planet Kft. – több, ugyanazon a törökbálinti, Tó utca 2. szám alatti székhelyen bejegyzett cégen keresztül – Tóth Tamás résztulajdonában van. A kft 2011. május 18-ától végrehajtás alatt állt, amit a pályázatbontás után néhány nappal, október 21-én törölt a cégbíróság. A tenderbontás időpontjában tehát nem szerepelhetett az adóhatóság köztartozástól mentes adózókat nyilvántartó listáján, így feltehetőleg nem felelt meg a pályázat feltételeinek. Tóth Tamás elmondta, a cég a 75 ezer forintos adótartozást októberben kifizette, hogy a szerződéskötésnek ne legyen akadálya.

Különös része a Nefmi és a konzorcium között létrejött szerződésnek az a biankó engedély, amely a konzorcium által a későbbiekben létrehozandó gazdasági társaságnak engedi át a jogelőd valamennyi szerződéses kötelezettségét és szerzett jogát. Erről Tóth Tamás azt mondta: a Széchenyi Bank lízingcéget hoz létre, amire várhatóan a második félévben kerül sor. A törökbálinti Tó utca 2.-be bejegyzett másik cég, a Planet Leasing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. – amelynek budai, Krisztina körúti irodáját már ki is nézte a terjeszkedő Széchenyi Bank – október 12. óta felszámolás alatt áll, de Tóth Tamás szerint ennek a cégnek semmi köze a konzorciumhoz.

2012 január 12.

Sághy Erna
hvg.hu

  

Forrás: Egyensúly Szabadidő Klub

Zenedélután

Zseb nagyon nyugtalan a napokban. Tegnapelőtt este sírdogált egy órát, amit megduplázott tegnap. Ma még nincs öt óra, de már a délután azzal telt, hogy a mami aludt, a nagy fáradtságtól* sírt. Hol ideraktam hol oda, miközben a Phantom of the Operát hallgattuk. Az hittem, hogy mindegyik számot oda-visszafújom a musicalből, mert a 2004-es filmet moziban csak négyszer (!) láttam, videón meg megszámlálhatatlanul sokszor. Erre ebbe a klipbe botlom:

Ezek után ugye érthető, miért nem Raoul volt nálam a favorit? Gerard Butler valami... eszméletlen! Imádom!

Egyébként a hét elején meglátogatott minket Fló. Gyönyörű hímzést kapott tőle Zseb. A neve, a születési ideje, súlya és hossza szerepel rajta. Mr. Férfi küldte el neki még a kórházból**. 

Zseb imádnivaló volt napközben, de este igazándiból bemutatkozott Flónak. A Youtube azért most is a barátunk volt, mert ha találtunk valami "érdekeset", Zseb elhallgatott. Amit a legtöbbet meg kellett hallgatnunk, mert a kölyök ténylegesen rákattant:

Én szeretem, de amikor meghallotta Mr. Férfi, felkiáltott: "jaj, ne!".

*egész délelőtt aludt.

**ha jól emlékszem...

Az elmúlt napok eseményei

Babaúszás - merülés

Nem hiszem, hogy az összes babaúszásról külön fogok beszámolni, a mostaniról is csak néhány szót ejtenék. Most kevesebb sírással úsztuk meg, mert korábban mentünk egy kicsit – meg is jegyezték, hogy csak 9-kor kezdődik –, és megetettem még az öltözőben. Azt mondják, hogy előtte fél órával ne egyen a pici, viszont ha csak otthon szopizik, akkor végigordította volna ciciért könyörögve a foglalkozást. Így is sírt, mert nem tetszettek neki a feladatok. Ilyenkor hol az apja, hol én próbáltam nyugtatgatni. Igazság szerint nem volt olyan nehéz, csak az volt a lényeg, hogy ne hason legyen a vízben, vagy a feladatokat az ő kénye kedve szerint csináljuk. Az egyik viszont tetszett neki: hátrafelé haladva őt hason tartva a víz tetején ringatózott, mint egy hajó. Ha tetszik neki, csináljuk a többiekkel. Éppen én voltam benn vele, Mr. Férfi a medence lépcsőjén ült – tőlünk nem messze. Ahogy megpróbáltam hátramenetelni elvesztettem az egyensúlyomat, és tudtam, hogy képtelen vagyok visszanyerni, mindketten víz alá kerülünk. Zsebbel már megpróbáltuk a merülést, tetszett neki. Először egy pillanatra egy zsupsz kíséretében merítettem, ami után csak tágra nyitotta a szemeit. Utána megmutatták, hogyan is kell rendesen. Mondani kell, hogy „merülés”, majd teljesen, hogy a feje búbját is ellepje a víz lemeríteni, elszámolni kettőig, majd ki. Szóval ez tetszett a csöppségnek. De most ha elesek vele nem biztos, hogy két másodpercen belül fel tudom emelni. Az utolsó lélekjelenlétemmel felkiáltottam:

- Mr. Férfiiiiiiii!

És fordultam hátra, hogy hátha át tudom adni még a gyereket. Mr. Férfi nem ért oda, én már nem bírtam, Zsebet elengedve a víz alá merült. Nem tudom, mennyi ideig volt víz alatt, melyikünk kapta ki – szerintem én –, hogyan nem süllyedt el, csak az biztos, hogy több, mint két másodpercig volt víz alatt, és tovább is ugrottunk a következő feladatra, a lebegésre.

Megijedtem, de nem történt semmi baj. Zseb egyáltalán nem ijedt meg, még azt is merem állítani, hogy tetszett neki.

Védőnő

Zsebinek két védőnője van. Van egy itthon és van egy vidéken. S képzeljétek, az itthoni nem más, mint Mr. Férfi védőnője!

Quimby-koncerten

A repnapról lemondtunk, de a Szigetről nem! Persze vittük Zsebet is. Akárki látta oda volt érte! Biztosan gondolták, hogy felelőtlen szülők, de nem adták a tudtunkra. A belépéskor külön karlábszalagot kapott (az én adataim szerepeltek rajta). Túl sokat nem láttunk, mert próbáltunk olyan helyeken járkálni, ahol nem volt olyan hangzavar. Fish & Chipst vacsoráztunk, sült fésűkagyló „desszerttel”. Rengeteg limonádét ittam, ha már fröccsözni nem lehetett Zseb miatt. Persze pont abban az időben voltunk kint, amikor Zseb sírdogál, azaz visít, mint fába szorult féreg. A babakocsiban egy ideig jól el volt. Először aludt, majd a rossz út felébresztette, akkor megetettem. Tudjátok, hogy nem érdekel, ki látja, ha szoptatok. Egy idő után a babakocsit is megunta, akkor az apja szórakoztatta, majd én. Volt egy idő, amikor csak nálam maradt csendben. Akkor beraktam a sálba és én cipeltem. Mr. Férfi tolta a babakocsit, közben én kapaszkodtam bele, hogy el ne essek, mert a lábam elé nem láttam Zsebtől. Valószínűleg rosszul kötöttem magamra, bár a mai napig fogalmam sincs, pontosan hogyan is kellene. Nem volt kényelmetlen, de másnap annyira fájt tőle a hátam, hogy még lehajolni sem tudtam. A hangos zene ellen egy édes, piros fülvédővel védekeztünk, amit elég nyugisan viselt. A koncert elején el is aludt, így amiért valóban kimentünk, élvezni is tudtuk. Igaz, ebből sem láttunk túl sokat, mert nem akartunk közel menni, nehogy felébredjen, ott ahol voltunk, még ülni is tudtunk, de a színpad oly’ messze volt, hogy Kiss Tibi, Varga Livius és a többiek csak apró pálcikaemberek voltak. Nem maradtunk végig, már negyed 11-kor leléptünk, így pont a sztárvendégeket, akrobatákat nem hallottuk/láttuk, viszont így nem kellett a babakocsival tömegen átvágnunk, nem kellett taxira várnunk.

Kia… Nincs Kia…

A múltkor beszámoltam nektek arról, hogy kapunk állami támogatást az autóvásárlásra. Ki is néztem egy gyönyörű narancsos Kiát, amit Keszthelyen árulnak. De mivel úgyis Budapesten vagyunk apummal, nézzünk meg egy ittenit, hogy milyen is a valóságban. Mr. Férfi motorikus szempontból nézte az autókat, én csak kinézetre. A Kia így is, úgy is megfelelt volna az igényeinknek. Megnéztünk egy fehéret, 2010-es, gyönyörűség, kilométerileg ugyan sok (180.000 km, de kb. átlagosan ennyi mindegyik autónál), de törésmentes. Szóval beleszerettem.

Gyorsan felhívtam a Lehetőségautó-t, aki az egész autóvásárlást közvetíti a vásárló és a bank között. Mondták, hogy semmi akadálya nincs a Kiának, adjam meg a kereskedés elérhetőségét és felveszik vele a kapcsolatot. Igen ám, de a kereskedés elállt a vásárlás lehetőségétől, mert az egésznek az átfutási ideje másfél-két hónap, és addig ők nem tárolják ott az autót. Megkérdeztem, hogy ha ott hagyunk foglalót akkor belemennek-e, de azt is elutasították, mert több száz ezer forintos foglalóról van szó, amit ők ugye nem fognak visszaadni.

Felhívtam a keszthelyi autókereskedőt is, de ugyanezt a választ kaptam. Nem tárolják addig az autót, mert valószínűleg sokkal előbb eladják… Sőt felhívtam a keresztapumat is, aki autókkal kereskedik, de ő is ugyanezt mondta. Nincs olyan autókereskedő, aki belemenne ilyen feltételekbe.

Mr. Férfi viszont talált egy Hyunday-t. Megnéztük azt is, és kiderült, hogy pont ott van a Lehetőségautó irodája is. Mivel az autókereskedőtől bérlik az irodát, így megbíznak benne, és belemennek az összes feltételbe.

Szóval úgy néz ki Hyundayunk lesz, ha péntekig nem adják el, mert egyedül nem akartam dönteni, Mr. Férfi pedig csak aznap ér rá megtekinteni.

Törölve

A címet először csak Mr. Férfi Facebookos dolgaira akartam írni. Meguntam, hogy olyanokat látok nála kiírva, ami az én önbecsülésemet a mélybe taszítja. Az állítólagos ismerősei, drága munkatársai előbb – vagy velem egy időben – tudják meg a dolgokat, ami kissé kiakasztott. Amikor privátban elmesélte, hogy mit csinál az este, és utána, hogy milyen volt, nem foglalkoztam azzal, hogy mindenkivel megosztja. Hiszen azt posztol ki, amit akar, nem? Viszont azzal igenis foglalkoztam, hogy a péntek esti programját egy édes, kedves állapotkiírásból kell megtudnom – vagyis azt, hogy miért is nem jön haza pénteken a gyerekhez. Ó, megértem én őt, hogyne, de magamban csak rág a dolog. Persze, én jöttem el a gyerekkel vidékre, és nem kívánhatom senkitől ezek után, hogy fusson hozzánk, hogy minél előbb lássa a gyerekét. Valakinek fontosabb a kényelme, és ezt tiszteletben kellene tartanom, mert valamilyen szinten én is az enyémmel törődtem, amikor a kertes ház mellett döntöttem, nem pedig a paneldzsungel mellett.

Szóval megkérdeztem, hogy miért egy kiírásból kellett megtudnom, amire kiakadt. Hogy ő milyen szerencsétlen, mert egész álló nap csak dolgozik, és legalább elhívták a barátai. Egyébként sincsenek barátai, mert amióta összejöttünk, mintha kitörölték volna a telefonszámát. Nem mertem megkérdezni, hogy miért ő hívta-e őket, mert arra 1000%, hogy azt kaptam volna, hogy miattam nem merte. Mert én mindenből hisztit csinálok. Az az igazság, hogy ilyen téren nagyon máshogy gondolkodunk. Neki csak lány haverok voltak, legalábbis akikről nekem beszámolt, fiúkkal alig-alig járt el mondjuk sörözni, a kollégái többsége is nőnemű. Ha bármelyikük szóba kerül, sosem derül ki, hogy nő-e vagy férfi az illető, mintha rejtegetni akarná. Zavar… Ugyanúgy, ahogy a decemberi húzását is nehéz volt elfelejtenem…

Oké, ahhoz, hogy ne hisztizzek, nekem kell kitalálnom valamit… Először le akartam tiltani, törölni akartam a kapcsolatban jelzőt, de aztán Fiatal Lánnyal megbeszéltük, hogy a legjobb, ha csak kiveszem a kedvencek közül, nem kérek értesítést róla, és eltűntettem a chat részből is. Így nem látok semmit se.*

Azt hittem, ezzel vége, de csak utána jött a nagyobb ellentét. Vasárnap repnapra készültünk. Egész héten mindenkivel összevesztem a vasárnap miatt. Amikor viszont felhoztam, hogy a gyereknek ezt meg azt kellene venni, amivel megóvhatnánk az egészségét, jött a szájhúzogatás, hogy mindez mennyibe fog kerülni. Szombaton találkoztunk megint a babaúszáson**, onnan jöttünk haza. Itthon folytatták a nyüstölésemet a vasárnappal kapcsolatban, amikor besokkaltam.  Megkérdeztem, hogy elmegy-e nélkülünk? Persze, a szívemben arra vágytam, hogy azt mondja, hogy nem, de csak megkérdezte, hogy miért nem megyek? Először meg sem fordult a fejében, hogy nélkülünk nem megy, elmegy ő egyedül is. Utána észrevette, hogy nem tetszik, és megkérdezte, hogy én mit akarok. Mondtam, hogy én is menni akarok, de Zsebnek jobb lesz, ha itthon maradok. Ekkor kérdezte csak meg, hogy akkor maradjon ő is?

Már nem akartam, hogy maradjon. Rendkívül rosszul esett, hogy neki magának eszébe sem jutott, csak azután, hogy meglátta a rosszallásom.   Egyébként is azt mondtam volna, hogy legalább az ő jegye ne vesszen kárba…

Néhány órával később, sikerült józanabbul átlátnom a helyzetet. S igen, több mindent megértettem, beláttam. Mr. Férfi velünk akart elmenni, ő is arra készült, hogy velünk töltse ezt a napot. Nekem nem hisztiznem kellett volna, hanem bátorítani, hogy menjen csak nélkülünk… De ahhoz, hogy ezt így lássam, előtte jól ki kellett bőgnöm magam…

*Közben ő törölte a kiírását… Azt gondolta, hogy így semmisé teszi azt, hogy ezzel megmutatta, hol is állok én a sorban?

**erről majd még írok.

Amikor a mami kissé beparázik!

Már állapotosan tisztában voltam azzal, hogy nem tudjuk megoldani a külön gyerekszobát, így feleslegesnek éreztük a légzésfigyelőt. Három hónapos is elmúlt Zseb, amikor babalátogatóban voltunk maryonnál. Náluk légzésfigyelős bébiőr volt. Éppen abban az időben rendeltem meg a bébiőrt, mert többször előfordult, hogy Zseb a szobában aludt, mi pedig a konyhában vacsoráztunk, s rájöttem, hogy hiába hallani át a sírását, nekem kell, hogy egyébként is halljam. Csakhogy a mi bébiőrünk zenél, világít, de nem légzésfigyelős! Maryon persze légzésfigyelő párti, így próbált rábeszélni a használatára. Győzködés közben egy ijesztő példát hozott fel.

Volt egy fiatal pár, akik mindent megvettek a gyereküknek. Nem számított náluk a pénz, mindenből a legdrágábbat választották. Kivéve légzésfigyelőt. Szükségtelennek tartották, viszont a baba néhány hónaposan az egyik éjszaka meghalt.

Valószínűleg tudat alatt foglalkoztatott a gondolat. A következő éjszaka szopi után hátat fordítottam alvó csemetémnek, és bealudtam. Fogalmam sincs, mennyi idő telhetett el, de valami sikolyfélére ébredtem, melyet Zseb adott ki. Gyorsan megfordultam megnézni. Hozzáértem a mellkasához, de nem éreztem semmit se, nem hallottam a lélegzetvételét sem. Ahogy megmozdítottam, már hallani lehetett, ahogy szuszog. Ennek ellenére megijedtem. Lehetséges, hogy csak félálomban voltam, és nem is volt igazi veszély, de utána nem tudtam aludni, állandóan a kis mellkasát nézegettem. Ráadásul másnap is ugyanígy jártunk.

Gondolkodni kezdtem a légzésfigyelőn, de mivel Zsebbel egy ágyban alszunk, a szokványos készülékek nem bizonyultak megfelelőnek. A lapokat nem tudtam volna hová rakni: vagy a gyerek mászott volna le róla, vagy én feküdtem volna rá. Zebranyúl rávilágított, hogy létezik pelenkára csíptethető is. Gyorsan utána néztem, és valóban létezik.* Nem olcsó, bár a hagyományos sem az… 9 hónapra kellene összvissz… Megéri, vagy nem is szükséges? De legalább megnyugszom tőle**…

Először kölcsönözni szerettem volna, de kiderült, hogy alig 7000 forinttal kerül kevesebbe a 9 hónapra, mintha megvennénk. Mr. Férfi az utóbbit tanácsolta, így megrendeltem a Brendonból. Csütörtökön hozta meg a futár. Egy pici „vacak”, de remélem, hasznos.

Este már felpreparáltam a kiscsávó pelenkájára. Először nem jöttem rá, mikor is van bekapcsolva, a használati utasítását ezerszer áttanulmányoztam, mire rájöttem, és mire megláttam a zöld villogó fényt.*** Ahogy Zseb elaludt, betakartam a paplannal, nem akartam állandóan azt figyelni, de még így is többször rápislogtam.

Egyszer riasztott be, éppen amikor ébren voltunk mindketten: Zseb a cicit kereste. Most éjjel is rajta volt, de nem hallottam semmit, viszont reggel a narancssárga villogott, ami azt jelzi, hogy egyszer megrezegtette a pici hasát (15 mp-ig nem vett levegőt). Remélem, csak az éjszakai mozgolódás során nem érezte csak a lélegzetvételt.

*Itt bővebben olvashattok róla.

**vagy mégsem…

***csak az elem merülhet le? A led nem éghet ki?

Esti altató

Mr. Férfi angolul szokta nekünk énekelni. <3