Kisírt
szemekkel ébredtem. Vagyis nem is aludtam. Éjfél felé próbáltam ledőlni, mert szétment
a fejem. A sötétben még inkább kattogott az agyam. Annyira szerettem volna
megbeszélni, annyira szerettem volna egy kis vigaszt kapni, de csak Zseb
szuszogott ott mellettem. Aminek végül is nagyon-nagyon örültem, mert a múlt
héten megint becsipogott a riasztó. Beszéltem tegnap a dokinővel, azt mondta,
hogy kérjek időpontot, ő ad beutalót a Heim Pálba.*
Fáj a fejem, a
szemem. Dolgoznom kellene, d legszívesebben bevennék egy altatót, hogy kizárjam
magamból a világot. Elvileg minden rendben, fejet kell hajtanom, mert ezt várják
tőlem, ha okos vagyok, ezt teszem, de mégsem tudok megnyugodni. Tudom, hogy
kellene. Nem magamba zárkózni, nem befordulni, hanem kinyílni, energikussá
válni, haladni az árral, ha már bevállaltam a dolgokat. Én sem leszek
fiatalabb, nem szabadna elvesztegetnem ezeket az időket. Mégis azt teszem.
Olyanokkal foglalkozom, amivel nem kellene, eszem magam, válaszokra várok, és
ahelyett, hogy egy-egy megnyugtatni, még többet kreálok.
Idő kellene.
Pihenés. 8 óra alvás. Ehelyett azt sem használom ki, amikor lehetne. Csak ülök
és bámulok ki a fejemből, próbálom visszatartani a könnyeim, próbálok nem
gondolni semmire, de csak kattog az agyam.
Egy helyben
toporgok. Azt mondják, hogy ha nincs probléma, akkor is úgy forgatom a
dolgokat, hogy legyen. Van benne valami. A bizonytalanságomból jön. A múlt
emlékeiből, az otthonról hozott dolgokból. Abból, hogy nem kapok rendes,
tisztességes választ a kérdéseimre.
Lépnem kellene
valamerre…
*Annyit járunk oda, hogy külön kategóriát kellene készítenem neki.
Fel a fejjel, Viv! Esetleg a szülés utáni depresszió megfordult a fejedben?
VálaszTörlésIgen, meg... Bár most azt mondták, nem az van.
VálaszTörlésTi hogy vagytok? Zozi? Most kezdek visszarázódni az olvasásba :)
Lehet en vagyok elfuseralt, de nem vagom pontosan mi van, csak sejtem... Ahogy olvaslak en egy abszolut eros nonek latlak, aki elkeseredik, de felall mindig.
VálaszTörlésvan egy nagyon edes ugyes gyereked, akinek te jelend a vilagot es nem.engedheti meg maganak az anyai lelek, hogy elkamficsorodjon, amikor a vilag egyik legtunderibb gyereke szuszog mellette.
Köszönöm! A lehető legigazabban fogalmaztad meg!
VálaszTörlésMindannyian "elfuseráltak" vagyunk, így vagy úgy... :) De miután Te már sosem leszel egyedül - hiszen ott van neked Zsebi baba - ezért kéretik felszárítani a könnyeket - a babák sem szeretik, ha az anyukájuk sírdogál, meg szomorú - és megtörölni az arcot, feltenni egy kis sminket, belebújni valami csini ruhába és... the show must go on! :) Írom ezt úgy, hogy fogalmam nincs, mi van, csak hát... van egy pár évnyi tapasztalat a hátam mögött... (pl. síró anyukából, aminek ugyan értelme nincs, de legalább jól esik. Mármint a sírás. :))
VálaszTörlésFel a fejjel! Képes vagy rá!