Visszatekintés 2013

Instagram

A tavalyi visszatekintésből csináljunk egy hagyományt, hiszen érdekes év volt a mostani is:

1. 173 posztot írtam ebben az évben
2. itthon léptünk át az új évbe - a 2. trimeszterben
3. anyum elrepült 3 hónapra Ausztráliába
4. kisfiút vártam
5. havonta jártam ultrahangra
6. megtaláltam álmaim hamburgerezőjét: Marika néni kávézóját*
7. elmentem táppénzre 3 hónapra
8. új főnököket kaptam
9. többször jelentkeztem kismama fotózásra - sehol se vállaltak el
10. hormonálisan túlfeszített, bármikor robbanó idegbomba voltam
11. továbbra is zenéket hallgattam, filmeket néztem
12. fogorvoshoz jártam - túlságosan gyorsan termelődnek a fogkövek a számban
13. sikeresen átköltöztünk az új lakásba
14. veszekedtem más bloggerinákkal
15. elestem, eltörtem a farokcsontomat**
16. jelentkeztem a Bloggerina 2013-ra - semmi eredmény :)
17. védőnőkkel találkozgattam
18. fotókat készítettem
19. babakelengyét készítettem
20. apasági nyilatkozatot készítettünk
21. savval szenvedtem
22. továbbra is féltékenykedtem
23. gyógytornásszal tornáztam, majd Flabelosszal, most semmilyennel
24. előtejem volt
25. jósló fájásokkal szenvedtem
26. NST-re jártam
27. a bokám kétszeresére dagadt
28. türelmetlenségben szenvedtem
29. április 20: megszületett Zseb
30. fáradt és fáradt voltam
31. Tisza-Budapest-Vidék közötti ingázás a nyáron
32. szoptatás ezerrel, felesleges aggódás a tej miatt
33. első gyereknapunk
34. esti végeláthatatlan sírások
35. verstanulás***
36. hordozási mizéria
37. fülvizsgálat előtti idegeskedés, utáni megnyugvás
38. autót vettünk
39. babaúszásra járunk
40. légzésfigyelő riasztások
41. Szigeten voltunk, majd Magna Cum Laude koncerten
42. pukli miatt ultrahangon voltunk
43. eséssel megint a sürgősségin kötöttem ki
44. férjhez akartam menni, helyette összetörték a gyerekkori álmom
45. színházban voltam
46. anyum elment Ausztráliába, majd férjhez ment
47. állatkísérletek ellen kezdtem el kampányolni
48. babakutató intézetben voltunk
49. vezettem egyedül Budapesten (!)
50. túl vagyunk az első karácsonyon is

*azért annyira nem finom...

**azóta is kiáll egy csont a fenekem felett

***azóta se tudok több verset

Zsebecske első karácsonya

Sok szempontból mondható első karácsonynak a mostani. Első, amikor anyum külön töltötte, első Zsebnek, első Szenteste az anyósomékkal, első karácsonya a fának is.

Apum egyedül töltötte volna, amit nem akartam, így az egész családot magunkhoz rendeltem Szentestére. Persze ez sem alakult úgy, ahogy én azt előre elterveztem... 

Anyum és az új férje (még mindig nem szoktam meg) kitalálta, hogy még 24-én is Skype-oljanak nagyiékkal, így elkerülhetetlen volt, hogy a szabadságon lévő apum ne lássa meg az utódját. Közben anyumnak sikerült jó szándékból a tőrt is megforgatni apum szívében a karácsonyi üdvözlőlapjával, szóval az alap hangulat megvolt itthon. 

Keresztapámék este helyett délben jöttek viharzottak be. Jobban mondva majdnem 2 órakor! Zseb megkapta tőlük első karácsonyi ajándékát. Imádja, de bevallom őszintén, én is. A fiúk azon röhögtek, hogy én jobban örültem Mamó ajándékainak, mint ő maga (jó, ez nem is csoda... 8 hónaposan még nem fogja fel úgy a dolgokat). 

Anyósomék pedig akkor érkeztek, amikor keresztapámék éppen indultak. Rosszul jött ki a dolog, kicsit visszás volt a helyzet... A közös vacsorából lett egy felemás ebéd-vacsora. A 10 liter halászlének több mint a fele megmaradt...

Zseb élvezte az ajándékozást. Tetszettek neki a játékok. Rengeteg mindent kapott, az apja már attól félt, hogy hová fogjuk rakni azt a sok játékot. Nekem nem volt annyira meglepő, mert emlékeztem, én is hasonlóan el voltam halmozva anno. Jó, megint kislánynak éreztem magam, és izgatottan bontogattam ki Zseb ajándékait.

Dédim karácsonykor mindig énekelt. A Mennyből az Angyalt. Most nem volt ilyen, helyette a Youtube-ról hallgattunk karácsonyi zenéket. Valahol hiányzott, de valahol mégsem. Saját ünnepet szeretnék kialakítani Zsebnek, ami nem teljesen alapul a keresztény ünneplésen. Tudom, ebbe nagy beleszólása lesz az apjának is, majd meglátjuk, milyen közös kompromisszumot tudunk kihozni belőle.
Próbáltam feldíszíteni a lakást, de maradt a tavalyi díszítés... Csak a karácsonyfa díszeket tudtam egy kicsit frissíteni, illetve az asztalra vettem kis kosarakat. Több pénzem nem volt rá... Nem mintha ötletem lett volna. Kata olyan szépen tudja feldíszíteni az otthonát. Egyszer szerettem volna én is... Majd legközelebb...

Gyerekként nem maradhatott el a csillagszóró, az évek folyamán viszont senkinek sem jutott eszébe nálunk. Szerencsére anyósom gondolt rá. A videón Zseb ismerkedik vele:

 

25-én még tartott a vendégeskedés: jöttek a sógoromék. Viszont amilyen jó hangulatban volt előző nap Zseb, annyira nyűgösködött ekkor. Fáradt volt, nem tudta kialudni magát, és olyankor semmi sem jó neki. Ha egyedül vagyunk, akkor le tudok feküdni vele órákra is, de ha vannak nálunk, ez nem lehetséges. Próbáltam kezelni a fáradt gyerkőcöt, de nem nagy sikerrel.

26-án pedig Juli18 most született kisfiát mentünk meglátogatni. A szokásos évi karácsony partijukat a nem rég történő szülés miatt sem hagyták ki, így a babalátogatást, illetve a bulizást összekötöttük. Csak ketten mentünk Zsebbel, mert az apja lebetegedett, és nem akartam, hogy a pár hetes csecsemőt megfertőzze. Zseb igazság szerint most találkozott először gyerekekkel - a babaúszást leszámítva. Érdeklődve figyelte a többieket, a nagyobbak próbálták szórakoztatni, a felnőttekkel tökéletesen elvolt, semmi anya-mániája nem volt. Nem voltunk sokáig, mert Zseb elfáradt, de nagyon jól éreztük magunkat. Rájöttem arra, hogy most már ideje a kismanót gyerekek közé vinni, mert lenne rá igénye. Most már csak valami jó közösséget kell találni hozzá. Vagy itt vidéken, vagy otthon.*

Kicsit összecsapott lett a poszt, olyan, mint amilyennek éreztem a karácsonyi előkészületeket...

*A babaúszáson nem nagyon barátkozósak a szülők. Valahogy nincs rá alkalom...

Nézzétek meg a többi Zsebről készült képeimet is a Facebookon, az Instagramon, vagy a Twitteren!

L'occitane en provence

Karácsonykor nálunk csak jelképes ajándékozás van, Zseb az egyetlen, akire "költünk" is. Ehhez képest, gyermekem apja a képen látható kozmetikumokkal lepett meg - azzal a közbevetéssel, hogy fogalma sincs, állatkísérletesek-e. 

Persze, nekem fontos, így akármennyire is megörültem neki, használat előtt első dolgom volt megnézni. a PETA listáján ugyan tiltó listán van, mert Kínába is forgalmazzák a termékeiket, ahol csak állatkísérlet után lehet piacra dobni bármit is. Az oldalukon viszont a következőt írják: "A teszteket embereken végezzük, klinikai tesztek formájában. Ez történhet emberi bőrön, vagy – alternatívaként – a tojás membránján egyaránt." 

Én hiszek nekik...

Rose 4 Reines savon de bain
kiszerelés: 50 g

A 4 csábító rózsát tartalmazó fürdőszappant még nem próbáltam, azt majd otthon szeretném (most még vidéken tartózkodunk). Egy biztos: illata izgató. Már alig várom, hogy kipróbálhassam.

Rose 4 Reines Mousse de Roses
kiszerelés: 75 ml
Illata már felbontás előtt elvarázsolja az embert. Imádnivaló "csatja" van a 75 ml-es üvegnek. Kicsike kis kényeztetés. Szerintem jó sokáig eltart majd, mert nem kell belőle egyszerre sok, ahhoz megfelelőképp habzik, hogy az egész testet lemossuk egy kisebb mennyiséggel. Kényezteti a bőrt, ráadásul utána az egész zuhanyfülkében úgy éreztem magam, mintha Gül baba rózsakertjében lennék.


Rose 4 Reines Lait de Roses
kiszerelés: 75 ml
Ez már nem fog addig tartani, amíg az ugyanolyan üvegcsében lévő tusfürdő. Illata ugyanolyan kellemes, mint a másik termékké, de nem annyira erőteljes.  Tökéletesen hidratálja a bőrt, gyorsan beszívódik, tökéletes befejezése a rózsás fürdésnek. Ráadásul shea vajat tartalmaz!

Az árát nem néztem meg, hiszen ajándékba kaptam. Megéri-e az árát? Nem tudom, de ha van pénzünk, én csak ajánlani tudom! Királylánynak érzem tőle magam!

Narancsos sütőtökleves

Valahogy karácsony táján jön az ötletem, hogy fakanalat ragadjak. Eddig Zsebnek sem nagyon kellett kotyvasztanom, mert még mindig 70-80%-ban csak anyatejet kap, a maradék 20-30%-ban nyers gyümölcsöket-zöldségeket.

Ősszel gyakran sütünk tököt. Nekem meg ráadásul a sütőtök leves a kedvencem, így gondolva magamra is, a megsütött tököt nem csemegeként fogyasztottuk el, hanem megcsináltam levesnek. 

Zsebnek nagyon bejött, bár nem kapott belőle sokat, mert fűszeres volt!

Fogtam egy hagymát, amit lereszeltem, és az apróra vágott fokhagymával (én botorságomra 1 gerezdet tettem bele, de bőven elég lett volna fél is, mert így mindent elnyomott) vajon megpirítottam. A sütőből előszedtem 4  tökszeletet, majd belekapartam a serpenyőbe. Lassú tűzön kavargattam, majd gyömbérrel és fahéjjal fűszereztem - nem nagyon erősre, hogy ha Zseb úgy gondolja, megkóstolhassa. Továbbra is a tűzön hagyva megmostam 4 narancsot, kettévágtam őket, és a levüket a tökre csavartam. Elvileg forrásig kellett volna utána főznöm, de valószínűleg ahhoz vagy több narancslé, vagy kevesebb tök kellett volna. Végül fél liter tejszínnel összeturmixoltam. Hiába adagoltam lassan egymáshoz a dolgokat, hiába hagytam időt a turmixgépnek, olyan sűrű lett, hogy még tejjel fel kellett öntenem. A tetejére pedig chilit szórtam.

Az íze? Nekem és apumnak ízlett, bár nagyon érezhető volt benne a fokhagyma, illetve a gyermek apja nagyon tejesnek vélte. 

8 hónapos nagyfiú

Újabb hónap... A pontos adatokat nem tudom, mert most sem lett lemérve. 

Súly: este bepótolom, amikor az apja is itthon lesz. A babamérlegünk egyébként kölcsön lett adva - ezzel mérték le a karácsonyra vett halat :)

Fog: a legnagyobb kérdés mostanság. Még egy sem bukkant elő, de már minden nap azt várjuk, abban reménykedünk. Ugyan a dokinő tegnap azt mondta, hogy nem hinné, hogy az általunk mondott tünetek a foga miatt lenne, de én továbbra is vallom, hogy emiatt volt hasmenése, hőemelkedése és pöttyök a testén...

Pelenka: 4-es, és szerintem ezzel végleg ki is tartunk, hiszen akkorra intervallumot ölel fel, hogy mire kihízná, reményeim szerint szobatiszta lesz.

Ruha: 74-96 között. Bár van egy 68-as melegítője, amit még rá-ráhúzok, de arra apum mindig a "szuka" jelzőt illeti. Nálunk a kicsire, a rövidre, a nem megfelelőre szokták ezt mondani: "olyan kis szuka..." De már több ruhája van, mint nekem...

Hordozó: még ugyanazok, mert a mei tait nem kaptam még meg... A karikás kendőt hiába mutatták be, a karikájában nem tudom szépen megigazítani, emiatt jól meghúzni sem... Januárban megint jön Eszter, majd megkérem, hogy mutassa meg még egyszer.

Alvás: napközben alig. Szokott, többször is, de egyszerre keveset. Természetesen vannak kivételek, mint a mai nap is, amikor egy huzamban aludt több mint egy órát. Általában csak cicin alszik el, bár vannak olyan esetek, amikor simogatásra, tévénézésre is bealszik. Éjszaka éjfélig nyugi van, utána változó. Szopizni kétszer biztosan kelt, de van olyan, hogy tízszer is...

Egészség: tegnap voltunk először a gyerekorvosnál. Annyira, hogy először a védőnői szolgálatra mentünk, mert nem tudtam, hol a gyerekorvosi rendelő. A hőemelkedése tegnapra ugyan elmúlt, helyette apró kiütések lettek először a hátán, majd az egész testén. Mivel december 30-áig csak ügyelet lesz, így fogtam, rohantam vele a rendelőbe. Sejtettem, hogy nem fogok okosabb lenni, és igazam is lett. A tünetei vírusra utalnak, de ahogy a dokinő meghallotta, hogy megkóstoltattam vele szombaton! a gyömbéres sütőtöklevesem, rögvest ráugrott, és már semmi mást nem akart meghallani: tuti biztos, hogy ételallergia. Rákérdeztem az ételallergia tüneteire, és én laikusan azt mondom, hogy nem 5 nappal később jön ki rajta, hanem azonnal... Pár napon belül elmúlik, de azért kapjon Fenistilt és kalciumot. A gyerekem ha így halad, tuti gyógyszerfüggő lesz, mert zokszó nélkül kanalazza be őket, a vasat pedig imádja.

Képesség: egyszer láttam már mászni... Igaz, elég szerencsétlenkedve a csúszós laminált lapon... A hónap újdonsága az ülés. Egyedül, minden segítség nélkül. Állni még nem próbálkozott egyedül, de ha kézben van, már csak nyújtott lábbal akar. Négykézláb is, de már állva is rugózik, kicsit hátratolva a fenekét, mint aki "becsinált", de olyan cukifalat olyankor :D Dumál. Ha fáj a foga, akkor alig sír, de magyaráz. Mindig magyaráz :) Illetve sikít, ha valami nem tetszik neki.

Beszéd: Ajjajjaj, bebe, egyszer érthetően kimondta a répát. Persze, biztosan csak véletlenül, de éppen répát kapott :) Appa, ebbe, addda, haggyaa

Evés: napi kétszer, szinte minden... Folyadéknak már kapott forralt vizet és 100%-os narancslevet, de 99%-ban még mindig minden anyatej.

Becenevek: az új: kis Pickó és Kapka... Fogalmam sincs, mit jelentenek.

Lányok: semmi új. Gi kapott implantátumot (de ez ugye, ide sehogy se tartozik...)

Videó a rugózásáról:

Mama, úgy fáj!

Pár nap, és betölti a 8. hónapját is. Eddig megúsztuk betegségek, rossz közérzet nélkül - a "kólika" volt az egyetlen, ami sírást okozott.*

A "kismama ismerőseim" közül rengetegen jelezték már, hogy nyűgös a gyerek, mert fogzik. Nálunk eddig csak abból állt, hogy 3 hónapos kora óta nyáladzik és mindent a szájába töm. A múlt héten viszont a "semmiből" hirtelen hasmenése lett. Mindenki a fogára gondolt. Nem tartott sokáig, de fog sem bújt elő.

Vasárnap a mosolygós, állandóan vidám kisbabám helyett egy nyűgös, anya ölébe bújó kisfiút kaptam, akinek ráadásul még az orra is bedugult. Kiszívni nem hagyta, a sós vizű orrpermet is kétemberes feladat. 

Szombaton sem aludtunk, mert kétszer is beriasztott a légzésfigyelő - később betudtuk a dugulásnak, viszont a vasárnapi nyűgösség után sem jött az álmot hozó éjszaka. Folyamatosan magyarázott, miközben a keze a szájában. Nem igazán sírt, csak nyöszörgött, és egy másodpercre sem lehetett magára hagyni. A teste pedig forró volt. Megmértük a lázát egy infravörös hőmérővel, de "csak" 36,9 és 37,1 között ingadozott a homlokánál. Valószínűleg csak a lakásban lévő melegtől (min. 25 fok volt, a kandalló mellett több is lehetett) éreztem túlságosan forrónak, izzadtnak. 

Még sosem volt beteg... Most pedig láttam rajta, hogy pocsékul érzi magát, és tőlem várja a segítséget. Én meg ott voltam, de fogalmam sem volt, mit csináljak. Az ínyét kenegettem Dentonixszel, de hasztalan volt. Nyűgös volt, a ciciről le sem lehetett vakarni - azt mondják, ilyenkor jót tesz nekik a szopizás. Bágyadt volt, és egyáltalán nem mosolygott. Még senki nem látta ilyennek.
Délutánra jobban lett, akkor evett mást is, apumra nevetett, de estére megint felment a hője 37,3 fokra. Őszinte leszek, fogalmam sincs, mennyinek kell lennie, én mindig is úgy tudtam, hogy 37-38 között hőemelkedés, 38 fölött pedig láz. Nekünk többieknek is az átlag hőnk 36,8 fok volt, így lehetséges, hogy Zsebnek sem volt hőemelkedése. De én annál inkább aggódtam.
Hétfő éjszaka megint nem aludtunk, mert ha a cici kiesett a szájából rögvest sírásra állt a szája, és ha nem kapta be azonnal, éktelen ordításba kezdett. Csak úgy tudott aludni, hogy a mellkasomra fektettem. Mondhatom kényelmes volt! Szuper érzés, amikor a Mamó hozzám bújik, kis kezecskéjével simogat (nem csipked) és a finom baba illat lep be minket, viszont így aludni nem igazán lehet.
Másnap délelőtt sem javult a helyzet. A szeme csillogása eltűnt, egyáltalán nem mosolygott, ajka sírásra állt, sehogy se volt jó neki, a cici közeléből el sem vihettem. Ha elaludt, és leraktam, rögvest felébredt, ha kiesett a szájából a cici, rögvest felsírt.
Ekkor Juli18 ajánlott egy másik kenőcsöt, amit a fogorvosától kapott. Apumat el is küldtem a rendelőbe, hogy kérdezzen rá, és végül Aperisannal tért haza. Igaz, a leírásában nem éppen csecsemőknek ajánlott, de kivételesen megbízok a doktornőben, és a lehető legkevesebb krémmel bekentem neki az ínyét.  Valami lehet a kenőcsben, mert úgy néz ki, hatásos. Igaz, mintha kicsit kiütné a gyerkőcöt, de már tegnap éjjel végigaludta - kétszeri szopizással - az éjszakát.

*3 hónapig tartó esti véget nem érő sírást...

Nézzétek meg a többi Zsebről készült képeimet is a Facebookon, az Instagramon, vagy a Twitteren!

Magától ül!

Azt lehet a kis drágámra mondani, hogy elkényeztetett, mert nem szeret egyedül lent lenni a földön. Ha lerakom, neki nem elég, hogy kb. 1 méterre ülök mellette egy kanapén. Ő azt szeretné, ha én is a földön feküdnék mellette, vagy ő ülhetne mellettem - ilyenkor a táskámba turkálna, vagy éppen a laptop zsinórját rágcsálná. 

Éppen készültünk be a városba, de előtte tisztába szerettem volna rakni. Beraktam a "játszótérre" (a háta mögött van az ajtaja), majd bementem a szobánkba. Ahogy megérezte a talpa alatt a talajt, már sírt. Semmi baja nem volt, csak hisztizett. Még hogy egy 7 és fél hónapos nem hisztizik! Dehogynem!

Pár percre tűntem csak el az orra elől, amíg összeszedtem a popsikenőcsöt, a törlőkendőt és egy tiszta pelust. Mire kiléptem az ajtón, átkúszott a legközelebbi pontba, és...ÜLT!

Közben sírt, a kezét emelte, hogy vegyem fel, de MAGÁTÓL FELÜLT!

Muszáj volt lefotóznom, így hagytam még egy-két percig sírdogálni. Azt hitte, hogy nem értem, és nem fogom felvenni, így még keservesebben zokogott, már könnyes volt mindkét szeme. MÉgis megérte! Megörökítettem az ELSŐ ÖNÁLLÓ FELÜLÉSÉT!

Olyan büszke vagyok rá!

Nézzétek meg a többi Zsebről készült képeimet is a Facebookon, az Instagramon, vagy a Twitteren!

Happy Skin natural handmade cosmetics

 Az állatkísérletek mentes kozmetikumokat egyre jobban szívügyemnek tekintem. Már írtam, hogy szeretném átalakítani az általam használt termékek listáját. Kata hívta fel a figyelmem a Happy Skinre, mely magyar termék, 90%-ban vegan és ÁLLATKÍSÉRLET MENTES. 

5 terméket rendeltem, mert így volt ingyenes a házhoz szállítás. Továbbra sem szeretek netről rendelni, mert nem tartom megbízhatónak. Én jobban szeretek bemenni egy – közeli – üzletbe és személyesen megszagolni, megnézni, megvenni a termékeket, és ebben a Happy Skin sem változtatott meg.

A kis dobozban a következő termékek voltak:

Rubin szájfény szőlőmagolajjal 

kiszerelés: 10 ml

ár: 890 Ft.

Gimnázium óta használok folyamatosan ajakápolót. Mivel a rúzsokat nem szeretem (kiszárad tőle az ajkam, plusz rögvest lenyalom), így az állatkísérletes Labello gyümölcsöseit használtam, mert az nem csak ápolt, de színt is adott az ajkaimnak. Ez a mostani választásnál is perdöntő volt.

Emellett a 4,8 g Labello olyan 5-600 forint környékén szoktam beszerezni, néhol drágábban, így a 890 forint nem sok a 10 miliért*. Nem csak a mértékegység megadásában tér el a kettő egymástól, hanem kiszerelésben is. Amíg a Labello egy kényelmes rúzsformájú, addig ez a szájfény tubusban van – ami számomra igencsak szokatlan. Kata szavaival élve mégis egyszerű a használata, „"belepuszilok" és már ragyognak is az ajkaim.” A puszit még lehet alkalmazni, kíváncsi vagyok, milyen megoldást fogok találni a későbbiekben, amikor a mennyisége csökken…
Finom, kívánatos szőlő illatú, és az íze sem olyan rossz.** Szerintem csillog tőle az ajkam, szóval megfelel rúzshelyettesítőnek, és a kiszáradás ellen is véd.

Meggyőzött!

*átváltásban mindig is hüle voltam, de kb. ugyanannyinak tűnik,

**Kata ellenezné ezt J

Írisz női dezodor levendula és narancs illattal

kiszerelés: 50 ml

ár: 1490 Ft.

Mivel mindig is büdösödő izzadós típus voltam, így mindig is fontosnak tartottam a dezodorok használatát. Még gimiben megtaláltam a kedvenc parfümömet és a hozzátartozó golyós dezodort a Perceive-t*. Azonban az Avon is állatkísérletes, muszáj váltanom. Ez az egyik legnagyobb problémám, hiszen legalább 15 éve használtam, és tökéletesnek bizonyult. Sosem éreztem magam büdösnek utána.

A Rossmannban belefutottam a vegan Alterra golyós dezodorba. Isteni illata van, de nem ér sokat… Emiatt próbáltam ki az Íriszt. Kiszerelésben, árban körülbelül egy kategória, mindkettőnek hasonló az illata (az Alterra citomfüves).

Ez sem az igazi, emellett is érzem egy idő után a testszagot, de adok neki még egy esélyt!

*890 Ft és 50 ml

Mediterrán női tusfürdő levendulával és citrommal

kiszerelés: 100 ml

ár: kedvezményesen 990 Ft.

Eddig Avont, vagy Niveát használtam (átlag 650 Ft/200 ml). Ezek után mikor megláttam a 100ml-s tusfürdőt kicsit keveselltem. Fürdőszivaccsal fürdök, arra kevés kell, így reményeim szerint sokáig eltart, viszont a gyerek apja pár alkalommal el fogja használni a neki vásárolt férfi megfelelőjét… Illata isteni, a bőrömnek is tetszik. Így kedvezményesen még azt mondom, hogy nem bántam meg, de 1.200-ért már nem biztos, hogy meg fogom venni következő alkalommal…

Drága, de aki megteheti, mindenképp!

Fairy szilárd testápoló aloéval

kiszerelés: 35 g

ár:1490 Ft.

Ettől féltem a legjobban, mert szilárd testápolót még sosem használtam. Ráadásul drága is, plusz nagyon kicsike (a képen jól látható, hogy egy A/4-es lapon mekkora). Illata elvarázsolt, és ahogy bekentem vele a testem rögvest mesevilágban találtam magam. Egy légmentesen zárható nejlontasakban van, amibe beragad, alig lehet kiszedni belőle (most ráadásul a szállításkor össze is nyomtam, szóval nem tudom, hogyan fogom legközelebb kihalászni belőle). Nagyon gyorsan olvad, szóval arra gondoltam, hogy egy üres tégelyes dobozba „összetöröm”, és abban tárolom. Nem tudom, hány alkalomra lesz elég, eddig kétszer használtam. Imádom, még 4-5 óra múlva is olyan selymes tőle a bőröm, mintha akkor kentem volna be magam.

Imádom, de piszok drága!

Összegzésképpen:

A termékek nagyon jók, de nem átlag pénztárcának valók. Nem tudom, hogy a többi „handmade” és vegán termékek között hol van, mert még csak most ismerkedek velük, de a havi 100.000 forintos fizumból nem biztos, hogy megengedhetném magamnak az állandó használatukat. A samponon gondolkoztam még, de mivel a sarki bio fordrásznál kb. 1000 forintért lehet kapni faith in nature levendulás, 250 ml-es kiszerelésű, „nyuszis” jelölésű sampont, így kihagytam, de ha valakit érdekel, megkérjük Katát, számoljon be róla J

A nagy nap

Ma ment férjhez anyum...

Tudtam, örültem a boldogságának...

Mégis, amikor átküldték a képeket, azzal a szöveggel, hogy még sosem látták ennyire boldognak, elsírtam magam...

Gonosznak éreztem magam, mert nem tudtam tiszta szívből gratulálni nekik... Mert nem boldogságot éreztem, hanem valami fájdalmat...

Nem tudtam meghatározni, miért érzem hirtelen ilyen pocsékul magam, amíg Fiatal Lány rá nem világított 3 dologra...

Anyum új életet kezdett... Félek, hogy ebbe én már nem tartozom bele. Az esküvőn, aminek a legszebbnek kellett lennie az életében, nem voltam ott, amíg a mostohahúgom (waazz, 30 évesen még ilyenem is lett!) ott lehetett... Én még egy meghívást sem kaptam...

Ezzel már biztosan elveszítettem a családom. Még októberben élhettem egy álomvilágban, abban az egységben, amit megszoktam gyerekként. Egy hónapig megint gyerek lehettem, ami már sosem fog előfordulni. Ráadásul a saját családomat sem sikerült még létrehoznom, hiába szültem egy kisfiút. Egyedülálló vagyok a nagyvilágban egy csecsemővel a karomon...

És irigy vagyok, de nagyon! Nekem kellett volna férjhez mennem, nekem kellene családot alapítanom, de semmi ilyesmivel nem szolgálhatok, sőt a lehető legmesszebb állok tőle. Hiszen a gyermekem apja nem fogja sosem azt biztosítani, amire szükségem lenne. Biztonságra, tiszteletre, büszkeségre vágyom...

Így anyum, aki eddig a legközelebb állt hozzám, boldogságának sem tudok felhőtlenül örülni. Dühös vagyok, mert félek, mert jelen pillanatban ő vitte el a babérokat, nem pedig én...

De biztos vagyok, hogy néhány napon belül az érzéseim elhalványulnak, és már őszintén fogok nekik gratulálni és sok boldogságot kívánni...

Úszni voltunk

Továbbra is járunk (most már vasárnap) babaúszásra.

Egyre jobb, Zseb egyre kevesebbet sír, talán már élvezi is. (Vagy csak úgy van vele, hogy faarccal elviseli, ha már nekünk örömet okoz...)

Most a "tanárnénink" megbetegedett, így egy másik hölgy tartotta az órát. Apumnak jobban tetszett, mert ő nem egy játékbabával mutogatta meg a dolgokat, hanem mindig az egyik kisbabával. 

Zseb már a nagyok közé számított, aki már "régóta" jár, így többször ő volt a bemutatóalany. Egy idő után mondjuk megunta, és ennek hangot is adott... 

Nem tudom, hogy mennyire szabályos a megosztása, de itt van egy videó Zseb bemutatójáról.

Egérke

Az egér birtokba vette a számítógépem

Hétfőn úgy éreztem, hogy túl vagyok valami nehezen - tudtam, hogy a látszat csal... Megkönnyebbültnek éreztem magam, ugyanakkor kimerültnek is. Az utóbbihoz szerintem hozzájátszódott az is, hogy éjjel semmit sem aludtam, mert vidéken hagytuk Zseb légzésfigyelőjét... 

Délután 3 volt, amikor hazaértünk Mr. Férfival, aki szabadságot kért miattam. <3

Sok időnk lett volna még, bármit tehettünk volna, de olyan fáradtnak éreztem magam, hogy semmihez sem volt kedvem. Zseb jó kisfiú módjára eljátszadozott a "játszótérnek" becézett karámban, míg én elővettem még terhesség alatt vásárolt origami-lapokat és a járműveket tartalmazó oktató füzetecskét hozzá. 

Többszörösen megbuktam. Az autóknál már az alvázat nem tudtam meghajtogatni... Sebaj, keresek a neten valami könnyűt! Jött az egér. A füléig eljutottam, de ott megint meghaladta a tudományom a következő lépés. Mr. Férfi mérnök lévén sokkal precízebb, mint én. A kézügyessége is megvan hozzá. 

Szóval ő fejezte be, így van most már egy kis egerünk...

Más, de olyan idegesítő. A többiek blogját mindig a telefonomon olvasom, mert a gépnél arra van a legkevesebb időm. A telefon pedig mindig nálam. Amíg volt Google Reader, minden jó és szép volt, de aztán megszűnt. Elkezdtem használni a Feedlyt, de az mindig olvasottá tette az írásokat, és így eltüntette, sehogy se tudtam visszavarázsolni őket. Most megtaláltam a Digget, tök szupi,olyan, amilyet anno megszoktam, DE nem tudok vele sehol se kommentelni. Szóval zugolvasó lettem :((( Valakinek valami ötlete? 

Magamat ünneplem!

Katától

Advent 1. vasárnapja

Én nem vagyok nagyon vallásos. Jobban mondva mégis az vagyok, de a nagyszüleim nagy bánatára nem a katolikus kereszténység hitében hiszek. Ettől függetlenül, mivel a család eddig is megünnepelte, én is megünneplem a nagyobb ünnepeit. Húsvét, Pünkösd, Mikulás, Karácsony... És az Advent...

Szeretem ezt a fajta várakozást. Egy-egy gyertya ég az ebédlő asztalán - mondjuk nekem a gyertyamágia mindig is a szívügyem volt. Lassan itt a karácsony, az év legszebb ünnepe. Készülődés, ajándékozás, vacsora, család, egy kis pihenés. Mr. Férfi éves szabija, amikor mindketten itthon vagyunk.

A mostani ünnep mégsem lesz olyan, mint az eddigiek... Anyum nincs itt, helyette viszont Zseb első karácsonya lesz... Valahol félek tőle... De azért a várakozás megvan...

A gondokat, teendőket, félelmeket söpörjük mára a szőnyeg alá, és inkább

Gyújtsunk meg egy lila gyertyát!