f

2013. június 17., hétfő

Én is kipróbáltam: Flabélos

Úgy néz ki, egyre több ötletet „kölcsönzök” a kedvenc blogjaimból.

Na, de térjünk vissza a kezdetekhez.

Írtam, hogy fáj a hátam, valamit ki kellene találnom, és már megvolt a 6 hetes kontroll, bármit lehet, amit a szoptatás engedélyez.  Igen ám, de kinek van ideje egy majd’ 2 hónapos gyerkőc és munka mellett, még akkor is, ha a házimunkát elvégzik helyettem? Szóval, most is ott vagyok, ahol eddig, vagyis sehol sem.

Életemben először Zebranyúl blogján olvastam a FLABéLOS-ról. Fogalmam sem volt róla mi az. Azt hittem, hogy megint egy újabb „csodaszer” – na jó, bevallom, valóban az. Nem is foglalkoztam vele, amíg itthon meg nem láttam hatalmas betűkkel kiírva az egyik kirakatra. Gyorsan fel is hívtam a megadott telefonszámot, és kértem egy időpontot. Hirtelen, valamitől bezsongtam. Konkrétan nem az új gépbe vetett bizalmam volt, amitől boldogsághormonokat termelt a szervezetem, hanem inkább az, hogy kimozdulhattam otthonról. Mert 10 percet ki ne adhatna magának, nemde?

Egy régi ismerősömé a gép, aki a telefonban nem ismert meg. Amint beléptem az ajtón, rögvest felfogta, ki kért időpontot, és azzal fogadott, hogy ezt a gépet nem is használhatná mozgásában fogyatékos. Na jó, ha már ott vagyok, azért próbáljam ki a leggyengébb fokozatban.

Figyelmetlenségemben cipővel álltam rá, de gyorsan kaptam a talpam alá egy papírdarabot. Megkönnyebbültem, mert nem szívesen vetettem volna le a cipőm (hosszadalmas, és be kell vallanom, már hetek óta nem vágtam körmöt, mert ügyes módon eltűntettem az ollómat – azóta vettem egy újat). Tetszett, valahogy a Pető Intézetben lévő ferdelap (az ottani nem forgott, csak ferdén billegett) jutott eszembe, melyen életem első, igen bizarr gyerekkori szerelmemmel játszottam sokat. A fiúra kevésbé gondolok jó szívvel vissza, de ez a játék valóban tetszett már akkor is. Szóval ugyanaz a mozdulat, érzés van ezen a gépen is.

Itt két gép van összesen, és általában kisgyerekes anyukák járnak. A másikon lévő anyuka csak néhány hónappal szült előttem. Mivel a város kicsi, ráadásul én vagyok az a lökött mozgássérült csaj, így mindenki ismer, még az is, akivel soha életemben előtte nem beszéltem. Szóval fogalmam sincs, ki volt a másik anyuka addig, de az biztos, hogy ő tisztában volt azzal, hogy nekem van egy kisbabám, sőt nem is olyan régen született. Erre a tulajdonos azonnal felkapta a fejét, hogy nekem gyerekem van. Csak bólogattam, hogy igen, most volt 6 hetes. De hát nem lehet a gépet használni császármetszés után ilyen rövid időn belül! Legalább hónapokat kell várni!

Á, nem hinném, hiszen a 6 hetes kontroll után a nődokim szerint mindent lehet – még a szex is engedélyezve van. Jó-jó, de a kettő nem ugyanaz. Abban maradtunk, hogy a neten majd utána olvasunk. Persze sehol se találtunk (egyikünk se) választ, ezért a hivatalos oldalon megkérdeztem, de nem válaszoltak, így úgy döntöttem, hogy én is használhatom.


Szerintem jót tesz, bár a múltkor megfájdult a gerincem utána. Nem tudom, hogy ettől, vagy csak alapból fájt a babától… Ki tudja, de a mait nagyon élveztem – bár majdnem lemondtam, mert Zsomi nagyon szopizni akart, és féltem, hogy elkések. De végül úgy voltam, hogy ha 10 percre nem tudok kimenni és ennyit magamra szánni, akkor semmire sem. És egyáltalán nem bántam meg! 

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...