f

2014. július 21., hétfő

Fütyi kérdés

 Az egész felvetés onnan jött, hogy a doktornőnk kiutazik Svédországba*, nekem meg keresnem kell egy új gyerekorvost. Eddig vidéken volt az állandónk, néha vittem csak el Pesten ahhoz, akihez – az azóta nyugdíjazott – védőnőnk küldött. Egy kedves, de idős doktornőhöz.

Amint azt már láthattátok, vannak elveim a gyerekneveléssel. Ilyen az orvoslás kérdése is. Nem vagyok homeopátia híve (valahogy nem fogott meg a dolog), nem adok antibiotikumot csak a végső esetben, lázcsillapítás csak 38 fok felett, nem szaladok minden apró csepp dologgal a rendelőbe. Nem vagyok oltás ellenes, minden fontos és kötelező oltásra elviszem, de például rota ellen nem oltattuk, és nem kapott még semmilyen ajánlottat sem. Nagyim csak úgy fogalmaz, hogy „nem kényeztetem el”… És ehhez megfelelő orvost is szeretnék találni. Olyat, aki odafigyel Zsebre, de mellette rám is és előnyben részesíti a kötődő nevelést. Illetve néhány sarkalatos pontban is egyetért velem. Ilyen a fityma kérdés.

Sosem tudtam, hogy a fiúknál mi a szokás. Húzogatni, nem húzogatni, mikortól, meddig?  Unokaöcsémnek fájdalmasan feltépték, utána még több problémája is lett vele. Egy másik kisfiút körül kellett metélni, egy harmadiknak begyulladt… Ilyen és ennél ijesztőbb történeteket hallottam – de csak fél füllel.

Születése után, a kórházban a csecsemős nővérek (de a doktornők is) miután megmutatták, hogyan kell pelenkázni, körbetisztítani, elmondták azt is, hogy a fiú kisbabák fitymaszűkülettel születnek. Ezért a fityma hátrahúzását felesleges erőltetni, utána úgyis visszatapad. 3 éves koráig ez normális. Sőt, az erőltetéstől a hajszálerek szétpattanhatnak, és csúnyán hegesedhetnek, aminek egyenes következménye a fitymaszűkület.

Mivel egy ’70-es évekbeli kutatás szerint a fiúk 80 %-ának 2-3 éves korára spontán feloldódik a letapadás, és 6-7 éves korukra teljesen hátrahúzható lesz a fitymájuk. A mai doktorok többsége is így gondolkodik. Ha bármi baj is van, a gyermek 2-3 éves kora után érdemes felkeresni egy gyermeksebészt vagy egy gyermekurológust. **

Ezek után nyugodt voltam, amíg… nem olyan régen maryon írt egy elég kétségbeejtő üzenetet, hogy minél előbb csináltassam meg Zsebnek, ha fitymaszűkülete lenne az egy éves fiamnak. Továbbra is állítottam, hogy engem nem érdekel, én nem fogom húzogatni Zsebnek, mégis, akaratlanul is jobban izgatott a dolog. Húzogatni kezdtem, és érdeklődve figyeltem, hogy olyan fura. Sokszor feláll neki, mert most nyáron rengeteget van meztelenül, természetes érdeklődés van benne, sokszor húzgálja, fogdossa – hagyom neki, hiszen ez a normális, az is ugyanolyan testrésze, mint mondjuk a lábfeje, vagy a keze. Mégis ilyenkor sem látszik a makk, sőt, ha ilyenkor kicsit meghúzom neki, akkor sem lehet annyira, hogy látszódjon. Ilyenkor olyan neki, mint egy kis tölcsér. Nem tudom, mi lenne a normális, hiszen eddig igazán makkot csak felnőtt péniszen láttam, fogalmam sincs, hogyan kellene egy évesnek kinéznie. Egy biztos: fura. Oké, nekem az is, hogy olyan apróra is össze tud „aszalódni” neki, amikor csak a bőrredőket látni…

Több fiús anyukát kérdeztem, de egyetlen egy kivételével mind megerősített abban, hogy nem kell vele még foglalkozni. Az az egy azt mondta, hogy az ő 4 éves fiának húzták fel (altatásban), és ő bánja, hogy előbb nem csináltatta meg. És ilyenkor már látni kellene a makkot! Megint elbizonytalanodtam… Mégis az anyai ösztönöm azt súgja, hogy ne izgassam magam, 13 éves koráig minden helyre jön! Úgyis csak akkor lesz rá szüksége (azaz reményeim szerint még később…).

Viszont vannak olyan doktornők, akik a szülőket meg sem kérdezik, és már rántják is fel a babának… Ezt mindenképp el szeretném kerülni! Ezért a Facebookon a kötődő csoportban kérdezősködtem, melyik budapesti gyermekorvost ajánlják, aki könnyed, fiatalos, gyermekpárti és modern felfogású. Külön kihangsúlyoztam, hogy nekem olyan kell, aki nem húzgálja a fiam fütyijét.

Jöttek a tanácsok, kettő között vacillálok most (az egyik közel van, de férfi – mondjuk jobb is lehet, ha doktorbácsihoz viszem, ha már fiam van; a másik messze, de rendel a kórházban is, ahol született a Mamó). Több fiús anyuka felkapta a fejét a húzogatásra. Ketten elmagyarázták ugyanazt, amit fentebb írtam, de jött maryon, és tájékoztatta a szülőket, hogy a 15 hós oltás előtt érdemes felhúzatni, mert később még nagyobb traumát fog okozni… 

Valami miatt több hozzászólás már nem érkezett a kérdésemre, és emiatt megint rossz érzés fogott el. Mintha szemben állnánk egymással, és az ő szava lenne az utolsó, a döntő…

Ti hogyan vélekedtek ebben a kérdésben? Ti húzogattátok a fiaitoknak? Ha igen, mikortól? Hogyan kell kinéznie egy 15 hónapos kisfiúnak?

*Milyen jó egyeseknek…

** Dr Bűdi Tamás gyermeksebész oldalán részletesebben olvashattok (azóta Dr. Szőke Henrik oldalát is megtaláltam - érdemes elolvasni őket).

6 megjegyzés :

  1. Hát, ez nekünk fiús anyukáknak egy nehéz kérdés. Z-nél 3 éves korában kipipáltuk az ügyet szerencsésen. Én a védőnőmre hallgattam, akinek szintén 2 fia volt, és elmondta, hogy bár a gyerekorvosok is vitatkoznak, a személyes tapasztalata az, hogy azok a kisfiúk, akiknek a szülei arra várnak, hogy majd magától megoldódik a dolog, gyakrabban kötnek ki a sebész asztalon, mint akiknek 3-4 hónapos koruk óta minden fürdés alkalmával kicsit foglalkoznak a kérdéssel. Én Z-nek is ekkor kezdtem, fürdés után, a pelenkázón. Sose tudtam neki teljesen hátrahúzni, de a makk egy idő után látszott. Nem feszegettem tovább, csak azt akartam elkerülni, hogy visszatapadjon. Aztán egyszercsak azt vettem észre, hogy van ott valami fehér trutyi, ami egyelőre nem okoz fájdalmat, de ugye ez szokott gyulladást okozni. Akkor kihívtam a doktornéninket, aki érzéstelenítette neki egy lidokainos spary-vel, kitisztította, és nem felrántotta, hanem csak tolt neki rajta. Mikor elment, kérdeztem, hogy lesz-e fájdalom, azt mondta nem, mert nem repedt semmi, vérzés nem volt. Zazi két napig ordított minden egyes pisilés alkalmával, hosszú percekig. Szívszorító volt. Viszont második este fürdésnél az apja feladata volt, hogy hátrahúzza neki, és azzal jött, hogy sikerült neki teljesen, megszűnt minden letapadás. Ennek viszont nagyon örültem, mert végülis itthon, kórház és szike nélkül, viszonylag gyorsan megoldódott a dolog. B-nél is 4 hónaposan kezdtem és kb. ugyanabban a tempóban haladunk. Lehet, hogy később kell majd egy kis segítség, de remélem, hogy 3 éves kora előtt megoldódik a dolog. Nem akarok tanácsot adni, csak leírtam. És még annyit, bár már így is hosszú voltam, hogy amikor Z-vel voltunk a Madarászban, mert beszorult a keze a konyhaszerkrény résébe, akkor végighallgattam, ahogy egy 6 éves forma kisfiút több férfi fogott le, hogy segítsenek a "problémáján". Nekem is borzalom volt, hát még a mellettem ülő anyjának. Azóta reménykedem benne, hogy mindkettőnél megúszom ezt..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy megosztottad! Reménykedtem benne, hogy elmeséled, nálatok hogy volt, mert mégiscsak két fiad van :)
      Zsebnek 2-3 hónapos korában még nem is lehetett volna felhúzni, olyan pici volt neki általában, viszont most, hogy rengeteget van szabadon, ő húzgálja magának. Remélem, ahogy okosabb lesz, megérti, miért kell - közösen - húzgálni :)

      Törlés
  2. Érdemben nem tudok hozzászólni... Öcsémét a nagynéném egyetlen fürdetés alatt feltornázta, kente neki közben, húzta, a végén feljött. Volt sírás, de kórház nem. Unokaöcsémnél volt kórház is. A szembe szomszéd anyuka az ovis korú gyerekét akarja a sebészetre vinni, mert neki se jön fel még teljesen, én neki az első módszert tanácsoltam. Párom anyukája meg szinte dicsekedett vele, hogy ő huzigálta a fiának... Eddigi tapasztalataim szerint én mindenképp hozzáértőre bíznám, aki nem tulajdonít érzéseket a procedúrához vagy gyorsan, szakszerűen túlesni rajta. És minél előbb mindenki, apa a fiának, anya a lányának, megtanítani a gyereket arra, hogy bánjon saját maga a a nemi szervével, de pláne a fiús anyukák.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kimondtad az én kulcsszavamat: bánjon saját maga a nemi szervével :) Van egy olyan érzésem, hogy van egy olyan ösztön benne, hogy tudni fogja, mit kell tennie, hogy elkerüljük a bajt.

      Törlés
  3. Az biztos, hogy fürdetésnél tényleg érdemes vele foglalkozni, hiszen, ahoy írtad, olyan testrésze ez, mint a lábfeje... Pláne, hogy a leírásodból ő már felfedezte, hogy neki olyan is van. Lehet érdemes lenne fürdésnél játékosan próbálkozni a tisztogatásával, előbb-utóbb szerintem ő akarja majd magának megmosni. Ha meg játszik vele, tényleg érdemes erre fokozottan odafigyelni. De hangsúlyozom, ez csak az én véleményem, eddigi szerény tapasztalatom :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan. :) Amit leírtál, az meg is van, ugyanúgy megmossuk (sőt alaposabban), mint bármely más testrészét, hangosan kimondom neki. Odafigyelünk rá, csak én nem húzogatom. :)

      Törlés

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...