f

2012. április 3., kedd

Kell, kellett, kellett volna, kellene...


Sz@r egy nap.

Folyok, mint egy vízesés. Már leírtam, hogy utálom a betétet, így reggel nem raktam be tisztaságit a bugyimba. Az a kevés fehér folyást a bugyi is kivédi, este úgyis kimosom. Gondoltam.... Mire beértem a munkahelyemre, már szinte csöpögött. Még szerencse, hogy a múltkoriban vettem egy édes Love feliratút, így a vécében kicserélhettem - nagy kínok árán.

A vécé ülőkére kellett leülnöm. Persze, hogy ne kapjak el semmiféle fertőzést (ott szoktam általában összeszedni ezeket a vackokat), a táskámban hordott kézfertőtlenítővel behintettem, mint gyereket a pap szenteltvízzel. Így is próbáltam a legszélére csücsülni, de mivel nem tudom felemelni a lábam anélkül, hogy hátradőljek, így a derekam súrolta a vécéülőke fedelét. Az ajtó ugyan zárva volt, de a csőnadrág le-felhúzásánál igencsak dörömbölt. Szerencse, hogy nem csizmában mentem, ahogy reggel gondoltam, hanem egy "simicipőbe" bújtam, csak a fűzővel kellett szórakoznom egy sort, mielőtt kibújtam belőle, majd vissza.

Megvolt a reggeli bohóckodásom - szerencsére nem látta senki, a "használt" bugyim is jó mélyre rejtve a táskám eldugott bugyrában. Reménykedtem, hogy ezzel vége a napnak, pedig csak ekkor kezdődött.

A nap legrosszabb pillanata, hogy hibáztam. Ügyféllel való telefonálás közben egy üzleti titok csúszott ki a számon. A főnök előtt! Abban a pillanatban kikapta a telefont a kezemből, míg én csak ültem megalázva. Jogosan, hiszen hibáztam.

A fentebbieket a hasfájásomnak tudtam be. 21 CN-nél tartok, ami azt jelenti, hogy még legalább vasárnapig nem kellene megjönnie. Én meg már napok óta érzem a hasam, ezt ugye már olvashattátok is. A mai nap annyira, hogy az egész irodát végigkérdeztem - még a pasikat is! - , hogy kinek van görcsoldója. Néhány órás kérdezősködés után végre kaptam valami rózsaszín bogyót, aminek 10 perc alatt hatnia kellett volna. Nem tudom, hogy sikeres volt-e, bár nem fájt annyira, nem mélyítettem a körmeimet a tenyerembe, de továbbra is éreztem. Sőt azóta is!

Azon gondolkodok, hogy holnap elmegyek a nődokimhoz. Csak ahhoz pénzt kellene kérnem Mr. Férfitől, aki... Á, semmi, lényegtelen, ma nem kérek tőle, pont.

De ha holnap elmennék UH-ra, akkor kiderülhetne, hogy a méhfalam vastagabb-e, mint eddig. Ha igen, tudjátok!
Tudom, hogy van babám. Nem tudom, hogy ez jó ötlet-e így leírni... A mellbimbóm továbbra is érzékeny, a fehér folyás, csak a jobb oldali szúrást a hasamban nem tudom hová tenni.

Mondjátok azt, hogy a babától van! Kérlek bennetek! Totálisan kétségbe vagyok esve...

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...