f

2013. július 17., szerda

Nyakig...

A héten több időt töltünk kettesben Zsebivel, mint összesen eddig a három hónap alatt. Tegnap egész délelőtt kettesben voltunk, anyósomék csak délre jöttek, mert egyre fodrászhoz készültem. Készülődés előtt úgy voltam vele, hogy még megszoptatom, ne a nagyinak kelljen cumisüvegből megetetnie, mert az külön harci feladat*.

Szoptatás közben hallom, hogy szépen dolgoznak a belecskéi, és a pelenka is jócskán megtelhetett. Örültem is neki, mert úgyis tisztába szerettem volna tenni indulás előtt, így ezzel is megkímélhetjük a nagyszülőket. Igen ám, de jött még egy hatalmas nyomás, aminél már ráncoltam a homlokom. A pelenkának kellene olyan vastagnak lennie, hogy ne érezzem annyira a kaki súlyát, főleg ne a melegségét. De én éreztem! Raknám át a kacagó, szinte már-már túlságosan is jóllakó gyermekem a másik mellemre, amikor ránézek először a kezemre, majd a bal combomra**. A két adag fosás ott sárgállott rajtam. A gyerkőcöt még jobban felemeltem, mire sikerült mindent összecsöpögtetnünk. Nem volt más ötletem, mint rátenni Zsebit a pelenkázó matracra és gyorsan úgy ahogy voltam, leszedni róla a sárga foltos bodyt, majd megpróbálni előbb a gyereket, majd magamat rendbe rakni. Csak hát láthatjátok a képen, Zsebi nyakig, én meg csak félig sz@rosan, illetve a kanapé, a parketta mind-mind összekenve. Nem, ez nem lesz jó megoldás, így felkaptam a gyereket, nem érdekelve, hogy már a vállam, a karom, sőt még a hajam is kakás lesz, kirobogtam a fürdőszobába. Majd ugyanazzal a lendülettel vissza a gyerek törölközőjéért.

Csak magasított tálcájú zuhanyzónk van, így az nem volt megoldás, hogy együtt belépjünk. Gyorsan szétnéztem, és nem láttam más megoldást, mint a szegény gyereket berakni a hideg fürdőkádjába, amíg én lezuhanyozom. A gyerek ordít, a zuhanyrózsa minden irányba szórja a vizet, csak arra nem, amerre kellene, így a lehető leggyorsabban lemostam magam, majd ugrottam volna ki a zuhany alól. Persze, nagy kapkodásban nem emeltem annyira a lábam, szépen be is vertem a sípcsontomat… Zsebi persze tovább ordít…

Végre én már tisztán kivettem a hideg fürdőkádjából, és beültettem a zuhanytálcába. Először még visított, de rájött, hogy meleg a víz, felülhet*** benne, így élvezni kezdte, és végül az volt a baj, hogy kivettem a vízből.

Eddig nem sejtettem, hogyan lehet a gyerek nyakig kakás. Hát most megtapasztalhattam!:)

*nem szeretem a cumisüveget, nem is tanácsolták.
**szerencsére még meztelen voltam.

***most már húzogatja magát felfelé.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...