Már tegnap feljöttünk, hogy reggel korán indulhassunk a
Madarász utcai fülészetre. Igaz, kiderült*, hogy csak fél egyre kell mennünk,
így nem is kellett olyan korán elindulnunk, volt egy kényelmes délelőttünk.
Éjszaka meglepő mód nyugodtan aludtam, nem ébredtem fel**, nem álmodtam
rosszat, reggel sem éreztem azt a kellemetlen félelmet, amit hasonló
helyzetekben szoktam. Jó, féltem, de valahogy nem gondoltam rá. Indulásnál
azért sikeresen kihagytam egy megszokott lépést a napi rutinomból, így a
Lurdy-háznál gyorsan megállítottam apumat***, mert be kellett szaladnom a
Reálba. Persze, mit is felejthettem volna el a negyvenfokos kánikulában? A
dezodort! Amint beültem az autóba, és melegem lett, rögvest eszembe jutott… A
táskámban, míg dolgoztam, mindig volt egy, de a legutóbbi itteni látogatás
során új táskát szereztem be, amibe nem pakoltam át – szinte semmit se. Nagyon
jó mód kiüríteni a táskánkat, ha újat veszünk! Van mit újra megtömni a felesleges
kacatokkal.
Majdnem egy órával korábban ott voltunk, de innen holnap
folytatom, mert Zsebi felébredt…
*megnéztem a naptáramat…
**csak a szoptatásokra
***Ő volt a sofőrünk.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése