Terhességem alatt nem mondhatom magam nagyon kívánósnak, azt leszámítva, hogy az elején húst hússal ettem volna. Ennek ellenére fel-felmerül, hogy most úúúúúgy megennék ezt meg azt.
Tegnap egész délután az irodába a régies hamburgerekről álmodoztam. Nem arról, amit mondjuk a Mekiben lehet kapni, hanem amit a sarki büfében, hatalmas zsömlében, reszelt sajttal, salátával, ketchuppal, de mindenfajta öntet nélkül.
Már a házhoz rendeléses oldalakat böngésztem, de szerencsémre Mr. Férfi rábukkant Marika néni kávézójára, ahová hazafelé könnyen eljuthattam, mert pluszban csak egy villamos megállót kellett tovább mennem.
Nem voltam még, a telefonon pedig nem tudtam olyan jól megnézni az oldalát (pl. az étlap be sem jött), így elképzelni sem tudtam milyen. Kávézó, szóval kávézóra gondoltam, ahol csendes beszélgetésekbe lehet kezdeni, amellett, hogy hatalmasakat haraphatok a zsömlébe. Ebből kiindulva felhívtam szinte az összes barátnőmet, sógornőmet, hogy jöjjön el velem kávézni - de mivel az utolsó pillanatban csörögtem rájuk, így természetszerűen senki nem ért rá. Mehettem egyedül.
Anyum éppen akkor hívott, amikor betoppantam.Kicsit meglepődtem, mert az összes asztal tele volt, fiatalok, egyetemisták zsiborogtak, és hatalmas hamburgereket ettek. Utánam egy lány toppant be, aki melegszendvicset szeretett volna, de a tulajdonos néni tájékoztatta, hogy nála csak hamburgert lehet kapni. Voltaképpen a kávéház jelleget csak a hangulatos berendezés és a sok betérő diák adja.
Későn mentem, a "készlet" kezdett megcsappanni, de így is kaptam egy finom puffancsot. A kabátom szépen eltakarhatja még Zsebi Babát, mert a kedves hölgy megállapította, hogy nekem elég lesz egy kicsi is - és milyen igaza volt! Mr. Férfi csodálkozására disznóhúsból kértem, amin ugyan néhol érezni lehetett, hogy nem házi készítésű pogácsa, de sebaj, ezt kárpótolta a tulajdonos szívélyessége és a régi hamburgerek ízvilága, amit még az egyetem alatt ettem.
Marketing szempontból is nagyon jól csinálja Marika néni, aki a vendégeivel közvetlen, szívélyes, szeretetre méltó - fogadni mernék, hogy ez a lényéből fakad, és nem csak reklámfogás. Mintha a nagymamád látna vendégül. Még egy házi készítésű teával is megkínált, amit én szívest örömest elfogadtam. Finom, különleges recept alapján készült, forró ital volt. A forróságtól tartottam, hogy felmelegíti Zsebi Babát, de jól esett ott ücsörögni még néhány percig, amíg bekortyolgattam (egyébként is szétment a hasam, annyira fájt).
A hamburgert már csak itthon ettem meg. Még beleharapás előtt eldöntöttem, hogy ez lesz az egyik kedvenc helyem, mert semelyik drága, puccos étteremben nem fogadnak ilyen kedvességgel, mint itt.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése