Sikeresen valamit elszámoltunk Mr. Férfivel, mert tegnap a mindennap (nem is) forgatott könyvecske azt írta, hogy juppé, már a 3. trimeszterbe léptem. De utána számolva még csak 25. hét 2 napos csibe kismama vagyok. Így át kellett írnom a tegnapi poszt címét, mert javában a 6. hónapban vagyok még, s még legalább 2 hét, hogy átlépek az utolsó harmadba. BASSZUSKULCS!
A hasam már olyan, mint egy felfújt gumilabda. Tegnap direkten olyan ruhát választottam, amiben már az első hónapokban is jól látszódott, így boldogságos hullámokat kaptam, hogy milyen szépen növöget a hasam. Már élvezem, hogy akkora, amit mások is észrevesznek, de mellette rettegek is, hogy nagyon nagy lesz a végére. És ha így haladok, a többiek szerint van rá esély...
Ma megyek utoljára dolgozni. Fura lesz... Valahol örülök, hogy végre itthon (annyi, de annyi teendőm lenne, amire a meló mellett egyre kevesebb idő jutott - na meg kedv sem volt hozzá, beismerem), viszont hiányozni fognak a munkatársak és félek, hogy itthon megőrülök (csak azt vegyétek, mikor "balhéztunk" Mr. Férfivel).
Ki kell találnom valamit, hogy emberektársaságában is legyek, ne csak a négy fal között...
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése