Nem volt elég, hogy vasárnap tönkretettem az egész életem, de bebizonyosodott az a mondás, hogy a baj csőstül jön.
Ezt a napot vártam már hónapok óta. Imádom az Imaginaerumalbumot, oda-visszahallgattam már, így nem volt kérdés, hogy el kell menni a Nightwish Imaginaerum European Tour 2012koncertre.
Arról persze természetesen elfeledkeztem, hogy ha nem is teljesen heavy metal, de biztosan szinfónikus metal: a rajongók fekete cuccban jellenek meg. Erre persze pirosba öltöztem. Mr. Férfi meg ingbe. Azért legalább a pulóverem fekete volt. Kabátot nem vittem, amit nagyon megbántam. Az utcára még éjszaka sem kellett, de a koncert alatt végig libabőrös voltam, és remegtem a hidegtől.
Rövidlátó vagyok, majdnem 2-es szemüveget hordok, ami azért már elég erős, hogy ne lássam a színpadon az emberkéket. A körvonalukat, de ennyi. Mivel szombaton utoljára a táskámba raktam a szemüvegem, így nem is kerestem ellenőriztem le, hogy ott is van. Kellett volna, mert kiesett belőle és begurult (a tokjában) az ágyunk alá. Az Arénábankerestem hiába.
Persze mindez nem volt elég! Mr. Férfi széke leszakadt. Szóltunk az egyik ottani dolgozónak, aki elment intézkedni, de hozzátette, hogy üljünk eggyel arrébb. Meg is tettük, de természetesen az a a szektor telis-tele volt, így nem sokkal később jött egy helyes srác, hogy a helyén ülök. Ha nem lenne Mr. Férfi most áradoznék róla. (Helyes volt, vicces, jó fej, szimpi...) Csak a végén elfelejtettünk elköszönni egymástól.
Visszatérve a székes mizériára. A másik oldalon még volt egy üres hely, csak a 2. zenekar alatt érkezett meg a hölgy, így Mr. Férfi átült az enyémre, én meg az ölébe. Imádok az ölében ülni ♥ Persze, sokáig kényelmetlen, de a szünetben jöttek, és lecserélték. Egy csavarhúzóval kipattintották, kirántották, az újat visszadugták, majd a csavarhúzóval visszapattintották, és kész is volt a székcsere.
Az első előzenekar az Eklipse volt. Érdekes volt, ahogy hegedűre olyan pop számokat írtak át, mint Lady Gaga vagy Justin Timberlake slágerei (címeket sosem tudtam). Nekem jobban tetszett, mint az utána lévő Battle Beast, de azt nem tagadhatom hogy a hegedűn mindenki bepilledt. A heavy metal viszont továbbra sem az én műfajom. Nem volt rossz, de nem is az igazi. Hörögnek, ordibálnak, hangjuk meg mintha nem lenne, persze van, csak az egyáltalán nem hallatszik.
A Nightwish hatalmas kezdéssel indított! Az Imagineurum első két dalával kezdtek: a Taikalvi alatt egy hatalmas hintaszékben énekelt Tuomas, majd a fehér lepel lehullva jött a Storytime, amit tűzijáték kísért. Ütős kezdés, és az ezzel megteremtett hangulat a végsőkig megmaradt. Amit sajnáltam, hogy nem csak ez az album volt, hanem a régi számaikból is énekeltek. Jó, bevallom, az Angel sem zavart annyia, az Islander pedig továbbra is a kedvencünk Mr. Férfivel, és ha nem hallom élőben, akkor tuti hiányzott volna valami az életemből. Az kell!
Szóval tomboltunk, és videóztunk. Elvileg egyébként is lehetett, de a telefonnal mindenki felvette a kedvenceit. Az elején nem mertem még elővenni, így a Storytime kimaradt (de más felvette közelebbről), a többinél meg vagy az eleje hiányzik a számnak, vagy a vége. De tudjátok be, hogy ez volt életem első videózása egy koncerten.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése