Tegnap végre megvettem a Bababluest. Már a 100. oldalon tartok (gyorsan lehet vele haladni), és kábé pont abban a stádiumban, ahol a könyv hősnője, Emma.
A következő, SPOILERES idézetek leírják a folyamatot, amin én magam is átestem, vagy esek:
"Mindent kiterveltem: decemberben abbahagyom a tablettát, rengeteget szeretkezem, januárban már teherbe is esem, szeptemberben megszületik a gyerek, novemberben felfogadok egy személyi edzőt, egykettőre visszanyerem a régi formám, és karácsonykor már kiegyensúlyozottan és boldogan flangálok a kisbabámmal a kirakodóvásáron, akárcsak Liz Hurley a szülése után.
- Ja, és úgy döntöttem, most már szeretnék egy kisbabát.
- Ezt meg hogy érted?
- Úgy, hogy gyereket akarok. Teherbe akarok esni.
- Jézusom, Emma! Remélem, nem kürtölted még világgá! (Én megtettem...)
- Miért?
- Ez teljes mértékben magánügy. Nem is értem, miért érez manapság mindenki kényszer arra, hogy a legbensőbb dolgait megossza a nagyközönséggel?
- Jövőre már nagymama leszel.
- Lehetséges.
- Hogyhogy?
- Az ilyesmi nem megy egyik napról a másikra. Ez nem csak elhatározás kérdése.
- Kösz a biztatást.
A gyerekgyártással az az egyetlen probléma, hogy megszűntek azok a spontán ruhaletépős együttlétek, amikhez szokva voltunk. Most már időpontokról, dátumokról szólt, nem mint régen, amikor csak úgy egymásnak estünk, ha épp úgy hozta kedvünk. A cél is megváltozott. Nem a gyönyörszerzés, hanem a "melyik a legmegfelelőbb pozitúra, hogy a spermiumok a leggyorsabban elérjék a petesejtet" lett a lényeg."
Én ugyanígy eldöntöttem. Augusztusban abbahagyom a gyógyszert, szeptember-októberben megfogan, és nyáron már meglesz a kisbabám.
Anyu és Nagyi ugyanígy leoltott. "Csalódni fogsz, ha nem esel teherbe." A nődokim is azt mondta, hogy átlagosan 4 hónap kell.
Most az ötödik hónapnál tartunk. Azt hittem, hogy a mi kapcsolatunkban az én nagyra törő vágyaim nem szólnak bele. Bár a legjobb barátnőm szerint ez baj, de nem magyarázta meg miért. Én nyugodt voltam, hogy szexuális életünkben nem történtek változások. Bár egyre kétségbeesettebb vagyok (lásd alábbi posztom). Ma már arra vetemedtem, hogy szex után gyertyaállásba vágom magam néhány percre, hogy a spermiumok biztosan eljussanak a petémig, ha éppen most kell nekik.
A könyvből az utolsó idézetemet felolvastam Mr. Férfinek, és rákérdeztem, hogy ugye nem? Erre ő:
- Neeem.... Csak naponta nézed, hogy hány csíkot mutat az ovulációs teszt, csak gyertyázol utána....
Hmmm, mégiscsak rátelepedett a kapcsolatunkra a gyerekkérdés... $
Arról még nem is tud, hogy már az örökbefogadásról is gondolkodok...
A szokásos adat: 19 napos.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése